nagygelváchi DEÉSY SÁNDOR
nagygelváchi DEÉSY SÁNDOR
Maroskeresztúr, Marosszék, 1826 körül. Magyar, ref. Jogot végez. Jegyző az Erdélyi Főkormányszéknél Kolozsvárott. Nőtlen. (Felesége 1857- br. Thoroczkay Klára, meghalt Kolozsvár, 1919.)
1848 szeptemberétől hadnagy a Marosvásárhelyen alakult marosszéki önkéntes nemzetőrzászlóaljban, a székelyföldi haderőnél, november közepétől a felső-erdélyi seregben. Erdély északi felének visszafoglalása során főhadnagy és zászlóaljának segédtisztje lesz. 1849. jan. 13- százados Marosvásárhelyen honvéddé alakult (és később 87. számot kapott) zászlóaljánál. A Feketehalomnál vívott ütközet (márc. 19.) után kitüntetik a katonai érdemjel 3. osztályával. Április - májusban az „erdélyi expedíciós hadtest” kötelékében részt vesz Bem tábornok Temesközt felszabadító hadjáratban. 1849 nyarán zászlóaljának egyik századával Pancsova helyőrségét alkotja.
1867. a Marosszéki Honvédegylet tagja, a kiegyezés után országgyűlési képviselő. † Nagyölyves, Marosszék, 1889. aug. 13.
HL: 1848-1849 Tiszti mutatókönyvek 37., Uo.: Orsz. Honvédegylet 5. cs. sz.n., MOL: Hm. Ált. 1849. 26321., Orbán Balázs: Székelyföld IV. 170., 172., Gudenus János IV. 120., Mikár Zsigm. I. 66., Gyászjel. OSzK, portré: MNM. Tört. Fotótár,
