EDER RUDOLF
EDER RUDOLF
Stanisławice, Galícia, 1824. Nem nemes, r. kat. Kincstári erdészeti mérnök gyakornok. Nőtlen. (Később megnősült és családot alapított.)
1848 őszén beáll a magyarországi lengyel légióba. 1849. máj. 28 (ápr. 1.)- hadnagy a 13. Hunyadi huszárezred létszámában és dandár segédtiszt a bácskai (IV.) hadtestnél. Máj. 16- főhadnagy az erdélyi lengyel légió alakulóban levő dzsidásezredénél. Állítása szerint augusztus közepén Bem tábornok századossá léptette elő a 4. lengyel dzsidásezredben.
1850. márc. 2. besorozzák a komáromi büntetőszázadhoz. Megszökik, Reiter Emil néven kataszteri hivatalnok lesz Tótváradon (Arad m.). 1853. ápr. 10. kilétét a császári hatóságok felfedik és ismét besorozzák az említett századához. 1855. nov. 16. elbocsátják. 1867. és 1890. az Abaúj megyei Honvédegylet tagja.(1872-a magyar kormány honvéd századosi nyugdíjban észesíti.) 1892. fényképész a galíciai Podgórze Krollén. Meghalt uo., 1892. (?).
Közlöny 1849/105., MOL: Hm. Ált. 1849. 19593., Uo.: Bm. Honv. segély 1867. 2287., Uo.: Orsz. Honvédegylet 4. cs. sz.n., KAW: Gb. 1. Discipl. Komp. 1850-1860 3/131. és 56. LIR 1851-1857 45/118., Mikár Zsigmond I. 2. és II. 3., Kovács István 2015. 207-208., portré: OSzK Kézirattár, Lengyel album
