IRÁNYI ISTVÁN
IRÁNYI ISTVÁN
Abos, Sáros m. 1816. dec. 26. I. (Halbschuch) Dániel toporci evangélikus lelkész és Czapkai Zsófia fia. Magyar, evang. Jogot végez Eperjesen. 1841- ügyvéd és váltójegyző Eperjesen. Nőtlen. (1867- neje Kun Karolina, meghalt Eperjes, 1914.)
1848. október végén hadbíró hadnagy lesz a 20. (kassai) honvédzászlóaljnál. Alakulatával decembertől a felső-tiszai hadtestnél szolgál. Később főhadnagy, végül hadbíró százados az említett (I.) hadtestnél. Buda ostrománál állítása szerint kitüntették a katonai érdemjel 3. osztályával.
Az 1850-es években családi nevelő (az ügyvédi foglalkozástól eltiltották). Később az eperjesi jogakadémia tanára, 1872- törvényszéki bíró Eperjesen. A Sáros megyei Honvédegylet tagja volt. † Eperjes, 1884. nov. 20.
Szinnyei: Magyar írók V. 166-167., MOL: ONőHt. Ált. 1848. 7380., Görgey István I. 148., HL: Rendőri megfigy. 64/141., Mikár Zsigmond I. 80., Gyászjel. OSzK.
