SZABÓ LÁSZLÓ
SZABÓ LÁSZLÓ
Abrudbánya, Alsó-Fehér m. 1829. Magyar, nemes, r. kat. A kézdivásárhelyi katonaiskolán végez (1844-1847.), majd hadfi a 15. (háromszéki) határőrezredben.
1848 nyarán ezrede 1. zászlóaljával a szerb felkelők ellen vezénylik. Szeptember végétől a Jellačić elleni seregben szolgálnak, októberben csatlakoznak a honvédsereghez (a fel-dunai sereghez). Zászlóaljával november végén bevonul a csucsai táborba, majd részt vesz Erdély felszabadításában. Dec. 2 (1.)- hadnagy, majd főhadnagy. 1849. ápr. 1 (márc. 22.- százados ezrede Háromszéken alakult 3. vagy 4. zászlóaljánál (a 85. vagy 86. honvédzászlóaljban), mellyel a nyári hadjárat idején a brassói hadosztályban szolgál.
Egy adat szerint Nagyszebenben halálra, ill. 2 év várfogságra ítélték (1851.). (Feltehetően azonos szathmári Szabó Lászlóval, aki 1867. és 1890. volt századosként a Pest városi Honvédegylet tagja volt, s aki kúriai bíróként Marosvásárhelyen, rokonlátogatás során hunyt el, 1892. szept. 6. Budapesten temették el, özvegye Arday Berta volt.)
KAW: Conduite-Listen 15. GIR 1847., Közlöny 1848/176., 1849/70., Nagy: Háromszék XL., HL: Rendőri megfigy. 72/471., Mikár Zsigmond I. 26. és II. 54., ill. Vas. Újs. 1892/37. és Gyászjel. OSZK
