1. A PARANCSNOKI KAR LÉTSZÁMA
1.
A PARANCSNOKI KAR LÉTSZÁMA
A PARANCSNOKI KAR LÉTSZÁMA
A honvédsereg tábornoki és törzstiszti (vagyis parancsnoki) karával kapcsolatban elsőként azt kell tisztáznunk, hogy személy szerint kik voltak annak tagjai. A válasz magától értetődőnek tűnik: mindazok a tisztek, akik tábornoki, ezredesi, alezredesi, vagy őrnagyi rendfokozatot viseltek a szűkebben vett honvédseregben, illetve a nemzetőrségnél és a gerilla csapatoknál. Csakhogy ennek megállapítása elég nehéz feladat. Ha ugyanis elővesszük Virányi (Virnau) Vilmos 1867-ben kiadott munkáját, mely az 1848/49-ben, a hivatalos Közlönyben és a Komáromi Lapok 1849. évi évfolyamában napvilágot látott tiszti kinevezéseket tartalmazza,1 igen gyakran egészen más neveket, vagy rendfokozatokat találunk, mint Mikár Zsigmond 1869-ben és 1891-ben megjelent, az akkor még élő ’48-as honvédtiszteket tartalmazó névkönyveiben.2 Az ellentmondás feloldása nem volt könnyű, s nem is minden esetben sikerült.
| 1. | VIRÁNYI (Virnau) VILMOS: Honvédtiszti koszorú az 1848/49 évből. Székesfe-hérvár, 1867. |
| 2 | MIKÁR ZSIGMOND: Honvéd sematizmus, vagyis az 1848/49-i honvédseregből 1868-ban még életben volt főtiszteknek névkönyve. Pest, 1869., ill. Honvéd név-könyv az 1848–49-i honvédségnek 1890-ben még életben volt tagjairól. Bp., 1891. |
Ehhez elsősorban az nyújtott lehetőséget, hogy fennmaradtak a korabeli hadügyminisztérium tiszti nyilvántartásai.3 A minisztérium Katonai osztálya által készített, és a változásokat folyamatosan regisztráló mutatókönyvekből kiderült, hogy számos kinevezés, illetve előléptetés különböző okokból nem került be a Közlönybe – minek folytán Virányi összeállítása sem tartalmazhatta azokat.
| 3. | Az 1848/49-es hadügyminisztérium Katonai osztály rendfokozat, valamint alakulat szerinti tiszti névkönyvei részben a Magyar Országos Levéltárban, részben a Had-történelmi Levéltár 1848/49-es gyűjteményében található. |
Ugyanakkor azonban a hadügyminisztérium nyilvántartása sem volt teljes. Ennek két oka is van. Az egyik, hogy a Pestről Szegedre, majd onnan Aradra költözködő hadügyminisztérium összeköttetése a szabadságharc utolsó hónapjában már akadozott az egyes seregrészekkel. Így az ezeknél – pl. a Görgei seregénél vagy a komáromi várőrségnél – történt, a tisztikart érintő változásokról már nem, vagy csak részben értesült. Másfelől azt követően, hogy a hadügyminisztérium a világosi fegyverletétellel befejezte tevékenységét, a még fegyverben álló seregek parancsnokai számos tisztet neveztek ki, illetve léptettek elő: a Lugosra, illetve Facsádra visszavonult seregnél Bem, Kazinczy a zsibói táborban, Damjanich az aradi várőrségnél, nem szólva a komáromi sereg élén álló Klapkáról.
Ez persze azt a kérdést is felveti, hogy vajon érvényesnek tekinthetők-e ezek a kinevezések? A főtisztek esetében feltétlenül, mivel az önálló seregparancsnokoknak századosi ranggal bezárólag joguk volt tiszteket előléptetni. (Erről azonban értesíteniük kellett a hadügyminisztériumot.) A törzstiszti kinevezés viszont már Kossuth kormányzói jogköréhez tartozott. Az illető seregparancsnok előzetes kinevezése csak a kormányzó jóváhagyásával, valamint a hadügyminisztérium által történt kihirdetéssel lépett hivatalosan érvénybe.
Ennek a hivatalos eljárásnak az elmaradása nézetünk szerint azonban nem kérdőjelezheti meg a szabadságharc végén kinevezett (vagy előléptetett) mintegy 120 törzstiszt rangját. Az ebbe a kategóriába tartozó tisztek kétharmadát különben Klapka nevezte ki, aki 1849. július közepén Kossuth-tól erre külön felhatalmazást kapott.4 Ezt a vélemé
| 4. | KLÖM XV. 708. |
nyünket erősíti, hogy a kiegyezés után megalakult honvédegyletek is ebben – megerősítést már nem kapott – rendfokozatban igazolták őket.5
| 5. | Vö. 2. jegyzet. |
Az említett Mikár-féle névkönyvekben ugyanakkor eléggé gyakori, hogy az abban szereplő tisztek magasabb rendfokozatot viselnek, mint ami a korabeli nyilvántartások alapján megilletné őket. Ennek több oka lehet. Oka a források hiánya: a szabadságharc végéről kevés napiparancs maradt fenn, mely előléptetéseket tartalmaz. Más esetekben az illető az emigrációban szerezte rangját (Kossuth nem csak Törökországban, de még évekkel később is léptetett elő tiszteket, pld. Asbóth Lajost és Gál Sándort tábornokká, s erre lehetőség nyílt az olaszországi és a poroszországi magyar légióban is). Végül, számos esetben az emberi gyarlóságot kell sejtenünk a háttérben. A világosi, a borosjenői, a zsibói fegyverletétel, valamint az aradi és a péterváradi vár átadása során készült tiszti jegyzékek ismeretében ugyanis nem gondolhatunk másra, mint, hogy sokan utólag előléptették magukat.6 Ám ellenpélda is akad. Hauszer Károly például, akit 1849. július végén, a Hernád-menti harcok során Görgei alezredessé léptetett elő. Ő Világosnál, majd 1867-ben, honvédegyleti felvételekor is szerényen őrnagynak diktálta be magát, mondván, az alezredesi már „nem volt hivatalos”. Ezért azután nem is lett alezredes, hanem „csak” őrnagy a magyar királyi honvédségnél.
| 6. | A világosi, az aradi, valamint a péterváradi fegyverletétel alkalmával készült tiszti jegyzékek a Hadtört. Levéltár 1848–1849-es gyűjteményében (51. doboz 17., 43. doboz 212. és 45. doboz 216), a Borosjenőn, illetve Zsibón összeállított névsorok a moszkvai Orosz Hadsereg Levéltárában, (Hadügyminisztérium, Hadi tapasztalati osztály, 1849. 5351., illetve 3551.) találhatók. |
Az 1848/49-es honvédsereg tábornoki és törzstiszti karának végleges névsorához végül is a következő források felhasználásával jutottam el:
| a hadügyminisztérium Katonai osztályának mutatókönyvei,7 |
| az egyes seregtestek 1849. júl. 1. után kiadott napiparancsai,8 |
| az említett fegyverletételi jegyzékek,9 |
| a szabadságharc után működő cs. kir. hadbíróságok anyaga,10 |
| Belügyminisztérium: Honvéd segélyalap 1867–1871.11 |
| 7. | Vö. 3. jegyzet. |
| 8. | A szabadságharc utolsó szakaszában, napiparancsban megjelent, de a hadügymi-nisztérium által már nem regisztrált kinevezésekre ld.: – a komáromi várőrségnél: Komáromi Lapok 1849. (közli: SZINNYEI: Komárom) – az erdélyi hadseregnél: NAGY SÁNDOR :Háromszék – az egyéb seregtesteknél: Hadtört. Levéltár 1848/49-es gyűjt., ill. MOL.: Görgey csal. gyűjt. 42. doboz. |
| 9. | Vö. 6. jegyzet. |
| 10. | Az Aradon, Pesten, Pozsonyban, Nagyváradon, Kassán és Pécsett működő cs. kir. hadbíróságok anyaga a Hadtört. Levéltárban, a bécsi Militär Untersuchungs Comission irategyüttese a Bécsi Hadilevéltárban található. A nagyszebeni hadbíró-ság (ahol az erdélyi honvédsereg tisztjeinek többségét elítélték) anyaga eltűnt, illetve lappang. |
| 11. | A kiegyezés után segélyért folyamodó egykori tisztek – és honvédek – kérelmünk-höz többnyire számos (gyakran 1848/49-ből származó) iratot csatoltak, rendfokoza-tuk bizonyításához. Az iratanyag a Magyar Országos Levéltárban található. |
A fentiek alapján összeállított névsor szerint a szabadságharc folyamán a honvédsereg tábornoki-törzstiszti állománya a következő képen alakult (ld. 1. sz. táblát):
1. sz. táblázat
A honvédsereg és a nemzetőrség tábornoki és törzstiszti karának rendfokozati megoszlása
a) Honvéd
Összesen
|
fő
|
Kilépett fő
|
Maradt fő
|
tábornok
|
41
|
10
|
31
|
ezredes
|
135
|
24
|
111
|
alezredes
|
190
|
18
|
172
|
őrnagy
|
551
|
54
|
497
|
összesen:
|
917
|
106
|
811
|
b) Nemzetőr/gerilla
ezredes
|
7
|
1
|
6
|
alezredes
|
18
|
1
|
17
|
őrnagy
|
186
|
74
|
112
|
összesen:
|
211
|
76
|
135
|
Végösszeg:
|
1.128
|
182
|
946
|
A hadsereg parancsnoki kara összetételének vizsgálatánál az alapot az a 946 fő képezi, akik 1849 januárja, a válságperiódus lezajlása után is szolgálatban maradtak.
