Források.
Források.
Az alsó-kékedi két forrás, melylyel egy későbbi fejezetben bővebben foglalkozunk. Ezzel mind az alkatrészekre, mind tulajdonságra és hatásra nézve megegyezik a komlóskai forrás. Felső-Bárczán hideg kénes, Rákoson, Telkibányán vasas forrásra találunk.
ALSÓ-KÉKED.
(Letzter S. felvétele)
Nevezetes a rankherlányi alsó és felső forrás. Mindkettőnek vize egészen tiszta és átlátszó, savanyu, kissé csipős és összehuzó ízü. A felső forrás vize erősen kénes, az alsóé kissé kőolajszagu; hosszabb állás utána a fenéken sárgás üledéket képez. Hőfoka +10 R”. Vegyészetileg sok szabad és kötött szénsavat tart magában. Főalkatrészei: szénsavas nátron, szénsavas magnezia, szénsavas vaséleg, egy kevés gipsz és konyhasó, végre kénhidrogén.
E helyen megemlithetjük egyszersmind az itt Zsigmondy Vilmos által sikeresen furt ártézi kutat is.
A savanyu-vizekhez tartoznak a Kassa melletti bankói vasas-, ugyancsak a kassai Lajos forrás, nemkülönben a szántói égvényes forrás is.
A gönczi forrás földes konyhasót tartalmaz, a bővizü rudnoki forrás földes vastartalmunak, a somodi meszes és földes tartalmunak látszik.
271Jászón a Tapolcza nevü kies völgyben kérgező és mésztuffot lerakó forrás van.
A semleges források közül megemlithetjük a Gecse, Bárcza, Mislye, Szilvás-Apáti, Alsó-Meczenzéf, Szepsi, Litke stb. környékén előforduló forrásokat, valamint a józsafői és jablonczai sok forrást.
Fürdők: a ranki, kékedi, komlóskai, rudnoki, somodi, szepsi, az ujabban épitett s nagy népszerüségnek örvendő stószi (forrás a hegyoldalban), melyek részint gyógyhatásuak, részint mulatóhelyül szolgálnak a közönségnek.
