Hernád.
Hernád.
Abauj-Tornamegye folyói a Tisza vizkörnyékéhez tartoznak. Legnagyobb folyója a Hernád. A Hernád Szepes-vármegyében a Királyhegy északkeleti oldalán a Csertovicza, Sztredna-Hola, Javorinka és Borova hegyekről lefolyó patakok egyesüléséből támad. Mindaddig, míg Abauj-Torna-vármegyébe nem érkezik, irányát többször változtatja s csak a megye határa körül vesz határozott délnyugat-déli irányt, melyet megtart nemcsak a megyében, hanem azon túl is, míg csak a Sajóval nem egyesül. A megyébe, miután annak rövid ideig természetes határát képezte, Kassa fölött lép be. Kassáig tekervényes szük völgyben haladott, Kassától kezdve azonban széles (5–6 km.) völgylapályon folytatja kanyargós utját. Szurdokon alul egy hosszu ága szakad ki, melyet Kis-Hernádnak, vagy Bársonyosnak neveznek s mely az anyafolyóval nyugaton egyenközüleg délre folyik a megye határán keresztül; ágai részint a Hernáddal, részint a Sajóval közlekednek. Főága Belső-Böcsnél – Borsod vármegyében – egyesül a Hernáddal, az igen termékeny Bársonyos szigetet képezve.
STÓSZ-FÜRDŐ VIDÉKE.
(Saját felvételünk)
A Hernád folyása a megyében elég sebes. Jégzajláskor és hóolvadáskor gyakran rögtöni áradással rémiti meg völgyének lakóit. Mélysége 1–2 méter, szélessége középszámmal 30 méter, vannak azonban helyek, hol 150 méter széles. Esése a megyében 95.6 méter. A megyében megtett utjának valódi hossza 108.8 kméter, egyenes hossza 76.2 kméter.
