Czigányok.
Czigányok.
Sokkal fontosabb az Abauj-Torna vármegyében lakó, legnagyobbrészt betelepült czigányság. Nyelv tekintetében szétoszlanak a környező magyarok és tótok közt. Mint faj Abauj-Torna vármegyében, hol nagy számmal laknak, egyike a legérdekesebb jelenségnek. Az abaujmegyei czigányságnak külön, történeti hagyományon alapuló büszkesége is van. Az egykori czigányvárat, Nagy-Idát, melynek legendás katasztrófáját Arany János megénekelte, ma is jogszerü birtoknak s a város lakóit jött-ment bitorlóknak tartják.
Az 1893-iki általános czigányösszeirás szerint, melynek eredményét 1895-ben bocsátotta közre az orsz. statisztikai hivatal, Abauj-Torna vármegyében összesen 3676 czigányt találtak. (Ezenkivül Kassán 474-et). Köztük férfi 1809, nő 1867. Az összes lakosságnak tehát 2 1/2%-a czigány. Abauj-Torna vármegye az erősebben czigánylakta vármegyékhez számitható. A czigányok közt volt állandóan telepedett 3295, huzamosabban egy helyben tartózkodó 338; vándorczigány csupán 43. Járások szerint lakott: a csereháti járásban 607 (egy hatoda Szepsiben), a füzériben 551, a göncziben 542, a kassaiban 637 (egyedül Széplakon 136), a szikszóiban 826, a tornaiban 513. Legtöbb lakott Széplakon, az egész kassai járásbeli czigányok ötödrésze. Összesen 188 községben, tehát az összes községek háromnegyed részében van czigány lakos. Legtöbben róm. kath. vallásuak, az összeség 4/5 része s körülbelül 1/5-e ev. református. Ágostai evangelikus mindössze csak kettő találkozott, görög kath. 52. A nyelvet illetőleg inkább simulnak a lakóhelyet nyujtó községek törzslakosságának többségéhez, mint vallás dolgában. Legtöbb czigány magyarnak vallotta magát, s a magyarok közül jó háromnegyedrésze nem is tud czigányul, a magukat tótnak valló czigányok közt jóval kevesebben vannak, a kik czigányul nem tudnak. Német czigány alig van félszáz.
