Átalakitó befolyások.
Átalakitó befolyások.
Földmíveléssel ugyan kevesen, de mégis foglalkoznak a czigányok; cselédnek is elszegődnek a földművesekhez. Legtöbb köztük a napszámos 375(672), a zenész (347), kovács (237), madzagkészitő, többnyire nő (169), tapasztó és cserepes (130), vályogvető (88). Érdekes, hogy a foglalkozás nélküliek közül 92-en koldulásból élnek, jövendőmondásból négy, lopásból, hivatalos bevallás szerint, tehát foglalkozásszerüen kettő. Mellékesen, mint mindenütt, a zenészek javát leszámítva, tolvajok valamennyien, s e miatt örökös a panasz a községekben.
BUZITAI LEGÉNY.
(Saját felvételünk)
Látjuk tehát, hogy különböző nemzetiségek lakják Abauj-Torna vármegyét, részint összefüggő tömegben, részint vegyesen, majd elszigetelten más nemzetiségek közé ékelve, majd szórványosan, de a túlnyomó számu magyarság mellett is csak kevés egynyelvü és nemzetiségü helységet találunk. Ez a körülmény nem maradhatott átalakító hatás nélkül a népre és életére. De a népéletre való befolyást külső hatás is erősítette. Abauj-Torna vármegye földrajzi helyzeténél fogva különösen ki volt téve a szomszédság behatásának. Valamint útjává és találkozó góczává lett a kereskedő karavánoknak, akképen nyomult be völgyerein a különböző népfajok áramlata is. Nyomait a legváltozatosabb alakban és sokaságban észlelhetjük. A lakosság tipusaiban, ruházatában, szokásaiban annyi eltérés van, mint kevés más vármegyében. Kategóriákat felállítani szinte meddő fáradozás. Mintha a még néhol fennálló vagy maradványaikban látható körülfalazott templomok szimbolumai lennének a népélet elszigetelten végbemenő, úgyszólván individuális fejlődésének az egyes helységekben vagy helység-csoportokban.
BUZITAI LEÁNY.
(Saját felvételünk)
