Népmondák.
Népmondák.
Népmondát keveset találunk. Ezek nagyrészt személyhez vagy helyhez kötött történeti mondák, melyek megemlítése az illető községek helyrajzi ismertetéséhez tartozik. Három történeti személy él legélénkebben a nép mondáiban: a menekülő IV. Béla, az ujvári területen sokat vadászó Mátyás király és II. Rákóczy Ferencz. A regényes mondák nem népies, nem is magyar eredetüek. Megismerhetjük rajtuk, hogy valami poéta ember csinálta s úgy kerültek a nép közé, de általánossá nem váltak. A szádelői völgy Czukorsüvegéről következőket beszélik: Egy várkisasszony, a kiért sok ifju esengett, annak igérte kezét, a ki fölmegy érette a Süveg meredek, sima falán. Mind lebuktak és holtra zuzódtak. Végre egy ismeretlen ifju jött, a ki meg is tetszett a kisasszonynak. Már-már fölért a versenyző ifju, midőn hirtelen megcsuszott és lezuhant a mélységbe. A kisasszony egyik variáczió szerint kétségbeesett és utána ugrott, a másik variáczió szerint azonban ott maradt s éjjel-nappal könyeivel áztatta a követ. Ezekből a könyekből fakadt a Czukorsüveg alatt bugyogó forrás. Ez kétségtelen romantikus lovagregény, erre mutat az is, hogy a nép a lezuhant ifjut juhászlegénynyé teszi. A kisasszonyért uri ifjak versengenek, de ő a juhászba szerelmes, és a kisasszonyon kívül egyedül a juhász tudja a feljárás titkát. Föl is megy a csúcsra, de ott megtántorodik s az imádott kisasszonyával együtt lebukik a mélységbe. Ennek a magyar észjárással átformált változatnak van egy szép vonása: nem brunhildai kegyetlenséggel ruházza föl a kisasszonyt, a ki merő szeszélyből kényszeríti a versenyző ifjakat a nyaktörő vállalatra, hanem hő szerelemmel, mely visszautasítja az urfiakat, a kik nem kellenek neki, s utat nyit a szabad verseny látszatának megőrzésével a szegény juhászlegénynek, a kinek győzelme bizonyos, és csak a szerencsétlen véletlen hiusitja meg azt; de megtöri a leány életét is.
Az Izra-tól regéje merő német romantika; sorstragédia. Egy üldözött levente és szerelmese, a kegyetlen várur leánya, kevély apja elől a rengetegbe menekül. Egyszerre vihar támad, a megrendült hegy elzárja utjokat, a lezuhogó záporból tó képződik s elnyeli a szerelmeseket. Sötét, érzelgős költészet, a magyar regékben, balladákban kicsillanó igazságszolgáltatás derüje nélkül.
NÉPVISELETEK ABAUJ-TORNAMEGYÉBEN.
Göncz. Alsó-Meczenzéf.
(Molnár Árpád aquarelje.)
