1865-iki országgyülés.
1865-iki országgyülés.
1865-ben ujra kedvező fordulatot vett Magyarország politikai élete. A provizóriumot megszüntette az uralkodó. Kassán az 1849-ből maradt hadi törvényszéket is, mint fölöslegest, feloszlatták. A szeptember 17-én kelt királyi leirat az országgyülést deczember 10-ére Pestre egybehívta. Abaujvármegye a következőket választá képviselőkül: a bárczai kerületben Semsey Albertet, a szepsiben Csörghe Lászlót, a szikszóiban Darvas Antalt, a göncziben Gábriel Istvánt, a füzériben gr. Károlyi Edét.
Az 1865–68-iki országgyülés, mely az 1866-iki háboru miatt kevés ideig tartó megszakítást szenvedett, a legemlékezetesebbek egyike. Ez kötötte meg a kiegyezést, ez, mint a nemzet képviselője, tette I. Ferencz József fejére a koronát. Az első koronázás, mely a népképviseleti alapon álló országgyülés szine előtt ment végbe.
Az 1867-ben ujjáalakult Magyarország egységes reformmunkálatai az 1848-iki törvények szellemében alakitották át a vármegyéket is. Az 1870. XLII. t.-czikk alapján 1872-ben szétválasztották a közigazgatást a törvénykezéstől. Az 1871. év végén a mai Abauj-Torna vármegye területén két törvényszéket szerveztek: a kassait, melyhez a kassai, zsadányi, szántói, szikszói járásbiróságok s a tornait, melyhez a tornai és a szepsi járásbiróságok tartoztak. Ez utóbbit elégtelen területköre miatt nemsokára 1875-ben, az ez évi XXXVI. t.-cz. értelmében, több más törvényszékkel együtt megszüntették s beolvasztották a kassai törvényszékbe. A vármegye alispánja ekkor Darvas Imre volt, a kit 1877-ben Abauj-Torna vármegye és Kassa főispánjává neveztek ki.
1878-ban a Hernád áradása rengeteg kárt okozott a vármegyében. Nemcsak völgyének földjeit boritotta el, de Fúló-Kércs, Szend, Szala, Szőlled, Vécse, Garadna községek számos házát is elsöpörte.
Az 1881–84-iki országgyülés Abauj-Torna vármegyére nézve annyiban emlékezetes, hogy ez alatt történt Abauj és Torna vármegyéknek törvényszerinti végleges egyesitése az 1881: LXIV. t.-cz. alapján. Tornavármegyének hét községét azonban ugyan e törvény alapján Gömörvármegyéhez csatolták. E hét község: Dernő, Hárskut, Kovácsvágás, Lucska, Barka, Borzova és Szilicze. Az egyesítést a törvény megokolása főleg pénzügyi szempontból mondta szükségesnek, mert a kis területü vármegye közigazgatása aránylag sokba került. Tornavármegye a képviselőházhoz intézett feliratában önálló törvényhatóságának meghagyását kérte; de a törvényhozás az elfogadott és törvényerőre emelkedett javaslattal eldöntötte sorsát. Képviselők 532voltak ez országgyülésen Abaujvármegyéből: Rakovszky György (garbóczbogdányi k.), Szathmáry Miklós (gönczi k.), Bárczay Ödön (nagyidai k.), Tischler Vincze (szepsi k.), Péchy Tamás (szikszói k.), Tornavármegyéből: Lükő Géza (gönczi k.), Farkas József (szini k.), ugyanakkor Kassán Péchy Manó gróf.
Tornavármegye utolsó alispánja Koós József volt, a kinek keze alatt kitünően volt adminisztrálva ez a kis vármegye, melyből, a Gömörhöz csatolt községeket leszámitva, a tornai járás lett; de két orsz. képviselői kerületét megtartotta.
Tornavármegye egyesittetvén Abaujvármegyével, 1884-ben az egyesitett vármegye tisztikarát következőleg alakitotta meg: Alispán Comáromy László, főjegyző Karsa Tamás, tiszti ügyész Fábián János, árv. Elnök Naményi Gyula főszolgabirák: Kálnay Sándor, Farkas István, Lakatos Miklós, Bodnár Ernő, Vécsey Endre, Géczy Gyula.
Az 1887–92-iki országgyülésre a vármegye következő képviselőket küldötte: Bárczay Ödön, Darvas Ferencz, Harsányi József, gr. Károlyi László, Vécsey Endre, Pappszász Károly, Péchy Tamás; Kassa sz. kir. város ugyanakkor Jókai Mórt.
1890-ben a vármegye alispánjául Fábián Jánost választották.
1892-ben a vármegye és Kassa szab. kir. város főispánjává Darvas Imre lemondása után péchujfalusi Péchy Zsigmondot nevezte ki a király.
Az 1892–97-iki országgyülésre képviselőkül megválasztattak: gr. Károlyi László (Garbócz-Bogdány), Vécsey Endre (Göncz), Péchy Tamás (Szikszó), Hedry Lőrincz (Nagy-Ida), Horánszky Nándor (Szepsi), Lakatos Miklós (Szin), Hadik-Barkóczy Endre gr. (Görgő), Kassán: Beőthy Ákos.
