Bocskay.
Bocskay.
Rudolf királynak az a szerencsétlen államcsínye, hogy az 1604. évi február hava 3-ik napján Pozsonyban egybegyült főrendek, zászlósok, országnagyok s a nemesi karok és rendek országgyülése által alkotott és hozzá fölterjesztett törvényczikkelyek után az oly veszedelmessé vált 22-ik czikket iktatta be, mely megtiltja a vallás dolgának az országgyülésen való szóbahozatalát, Bocskay táborába vitte Abauj vármegyét is.
Az északkeleti vármegyéknek Homonnay Bálint által Gálszécsre egybehivott gyülése az 1604. évi 2-ik t.-czikkben megajánlott segély kivetése helyett a becsempészett 22. törvényczikk alkotmányellenes és törvénytelen voltával foglalkozott s tudtára adta gróf Belgioso Barbiano kassai főkapitánynak, hogy az egész törvényt semmisnek tekintik s addig a megajánlott 496pénzsegélyt és haderőt ki nem állitják, a míg a sérelmes törvényczikket a király ki nem törli és a protestánsoknak a szabad vallásgyakorlatot meg nem engedi. A prágai udvar eleinte szokott egykedvüséggel fogadta a fölterjesztést s állandó eszközéhez, az erőszakhoz nyult, de az ellenzék megtörését nem érte el, sőt inkább tömöritette, ami felett megszeppenve, követeket küldött, akik nem várt izenetet vittek haza Bocskaytól. Az ellenzék ugyanis Bocskayt az 1605. ápril 20-án Szerencsen tartott országos gyülésen Magyar- és Erdélyország fejedelmévé választotta.
Kassa városa a diószegi csatából visszatérő Belgiosót különféle igéretei daczára sem engedte falai közé, ellenben követeket küldött Bocskayhoz Debreczenbe, hogy jöjjön a város elfoglalására. Kassa ugyszólván székes fővárosa lett Bocskaynak. Az 1605-iki pozsonyi országgyülésből kiküldött követséget Kassán fogadta s innen bocsátotta el büszke válaszával, „hogy az állandó békét előbb ki kell vívni a királynak, amit alkalmasabb időben majdan csak a királyi követeknek ad meg.”
Kassán 1605. julius 25-én fogadja Bocskay Thurzó Szaniszló és Kristóf hódolatát.
1606. április 16-ától május 12-ig Bocskay meghivására országgyülés volt Kassán, melyen az Illésházy által hozott kétértelmü békepontokat tárgyalták, és ekkor értesültek a rendek Mátyás főherczegnek a király elleni titkos szövetsége felől. A bécsi békeföltételekre irt ellenbékepontokat Kassán, Illésházy István, Homonnay Drugeth Bálint, Nyáry Pál, Tökölyi Sebestyén és rimaszécsi Szécsy György irták alá, s azokat Mátyás főherczegnek Apponyi Pál, Vizkelety Tamás és Chyletinczy Osztrossics András adták át.
Eme békekötés bizonytalansága és elégtelensége miatt Bocskay 1606. deczember 13-ára ismét országgyülést hívott össze Kassára. Az itt elfogdott felirat egyik pontjában követelik, hogy a kassaiaktól a székesegyház többé el ne vetessék és hogy az egri káptalan többé oda be ne helyeztessék, hanem inkább törültessék el, minthogy Eger a török kezére jutott.
A SZIKSZÓI REFORMÁTUS TEMPLOM.
(Saját felvételünk)
Ez országgyülés határozatainak aláirása képezte Bocskay István fejedelem működésének zárkövét, mert tudvalevőleg 1606. deczember 22-én Kassán meghalt.
