I. Mátyás.
I. Mátyás.
A csehek hatalmát csak Mátyás király birta megtörni. A csehek által megerősitett Mislyét egyik vezére, Magyar Balázs 1458-ban megostromolta, majd az időközben ismét a csehek birtokába jutott Jászó várát szállta meg, miután ennek őrsége a vész elől megszökött.
A vármegye életében oly kiváló és országos jelentőségü szerepet játszott Abaujvárát Mátyás király hányatta szét 1461-ben, miután ennek határerősségi jelentősége megszünt; a hely, a hol a vár állott, még ma is felismerhető azon magaslatban, melynek szabályos alakulata az emberi kezek munkáját első tekintetre felismerhetővé teszi.
Mátyás királynak 1462-ben sikerült Giskrát meghódoltatni, amikor is ez a hatalma alatt állott felsőmagyarországi várakat átadta.
A saczai vár 1468-ban Abaujvárral egy sorsra jut, amennyiben azt tulajdonosa Semsei Frank László az 1446-iki országgyülés rendelete daczára sem romboltatta szét, a végrehajtást Mátyás király Kassa városára bízta.
ABAUJ VÁRMEGYE RÉGI CZIMERE.
(Vármegyei levéltár.)
TORNA VÁRMEGYE RÉGI CZIMERE.
(Vármegyei levéltár.)
Szapolyai Imre szepesi örökös grófnak a törökök elleni hadi czélokra Mátyás király 1476-ban Abaujvármegye adójából 1000 arany forintot rendelt adatni. Mátyás királynak kisebb belvillongásokkal nyugtalanitott erős kormányát Abauj vármegye története is jellemzi; Mátyás meg birt törni minden túlkapást és visszaélést. 1482-ben erős fenyegetések mellett hagyta meg a vármegye lakosságának, hogy egy forintba 100 fillérnél többet követelni vagy adni senki se merjen. Ez időtájt történt az is, hogy Monelli Bernát diósgyőri királyi várnagyot utasitotta, foglalja el Semse helységét és tartsa megszállva további rendelkezéséig. Semse urai ugyanis, Semsey László, János és Vilmos, – Kassa város, a király és jászói konvent embereit és cselédeit letartóztatták, bántalmazták és vagyonuktól megfosztották. A Perényi Miklós és István emberei által űzött rablások és erőszakoskodások miatt Kassa város panaszára az ügy megvizsgálásával a jászói konventet bizta meg a király, a ki 1483-ban Perényi Istvánt maga elé rendelte.
Főispánok voltak Mátyás alatt, 1446-ban Rozgonyi Rajnold, egyszersmind Zemplén vármegye főispánja; 1484-ben Ottopán János. Alispánok pedig 1452-ben Buzlay Miklós, 1460-ban Homrogdy András és Chobady Gergely Antal, ugyancsak 1460-ban Bárczay András, 1462-ben Pohárnok István, 1464–1465-ben Pohárnok István, Roskoványi Tamás, Bárczay 485András, 1469-ben Bárczay András, 1470–1471-ben Sóóvári Sóós István, 1471-ben Buzlai Miklós, 1476–1480-ban Buzlay Miklós és Bárczay János, 1481-ben Kápolnay Zsigmond és Haday Gergely 1482-bben Bakthay István, 1483-ban Buzlay Miklós és Bárczay János, 1485-ben Buzlay Miklós, Czéczey Bereczk, 1487–1489-ben Kápolnay Zsigmond és Bakthay István.
A vármegye levéltárának egyik legrégibb okmánya a Himy és Orosz család 1475-ben kelt osztálylevele.
Mátyás király alatt azonban a vármegyék s így Abauj vármegye is elveszti a IV. Béla és Róbert Károly alatt kifejlett demokratikus jellegét. A hatalmasabb főnemesség egészen kivül áll a vármegye hatósági körén, a nem nemes osztály pedig teljesen ki van zárva az önkormányzatból. Ekképen a megye a köznemesség várává lett. Az osztályérdek védelmének és terjesztési vágyának erőszakosságig menő tusája csak olyan nagy tehetségü király alatt óvhatta meg az országot a nagyobb belháborutól és romlástól, mint a minő Mátyás király volt. Az utána következő gyönge kormány meghozta a véres parasztlázadást és a török uralmat.
