Ipar és kereskedelem a XIV. században.
Ipar és kereskedelem a XIV. században.
A város fekvése mint tudjuk, szintén kedvezett a kereskedelem fejlődésének. Igy lassankint Kassa falai között nagy vagyon gyült össze; gazdagok voltak a polgárok, de gazdag a város maga is, mely szivesen adott ajándékot, adóelőleget a megszorult királyoknak, de cserében mindannyiszor egy-egy fontos szabadalmat vivott ki magának. 1364-ben Nagy Lajos Magyarország felső részét uj transzverzális uttal hozta Sziléziával és Csehországgal kereskedelmi összeköttetésbe, mely Kassán ment keresztül s ily módon Magyarország ki- és beviteli kereskedelmének jelentékeny része a kassaiak kezében összpontosult: Bártfa, Eperjes akkor még csak keletkezőben voltak, a szepesi városok csak később alakultak községekké, Kassa tehát majdnem versenytárs nélkül monopolizálta az északi és északnyugati államok felé irányult külkereskedelmünket. Kassa a felvidék és alföld érintkezési vonalának góczpontján épülvén fel, mint ilyen nemcsak a kiviteli és 227behozatali, hanem a belföldi kereskedelem forgalmának is főpontjává fejlődhetett. Erdély egész Brassóig, Nagyvárad vidéke, Szatmár-, Szabolcs-, Ung-, Zemplénmegyék és az egész felvidék adásvételi ügyleteit nagy részben itt kötötték, nem is emlitve a Morvaországból, Sziléziából, különösen Lengyelországból, Oroszországból ide özönlött kereskedőket, a kik azzal is hozzájárultak a város gyarapodásához, hogy áruczikkeikkel huzamos ideig tartózkodtak és költekeztek itten.
)
A LEGRÉGIBB CZÉHLEVÉL.
(A kassai városi levéltárban őrzött eredeti után.)
