1404-iki statutum.
1404-iki statutum.
Az 1404-iki német nyelvü statutum 47 szakaszra oszlik. Bevezetésében röviden elmondja, hogy a tiszteletre méltó, gondos és igen szerény Stoyan Jakab kassai birósága idején a tiszteletreméltó és igen szerény 86Hebenstreyt János (városi jegyző), Isten akaratából és lelke üdvösségétől ihletve, a tanácstagok felvilágosítása és kalauzolása végett bizonyos artikulusokat méltóztatott csinálni, hogy ki-ki tudja, mit cselekedjék lelkiismeretesen.
„Item es ist zu mercken. Als man geschriben hat von Cristi geburt thawsent firhundert und in dem fyrden jar, Dornoch zu den zeyten als der erwirdige forsichtig und wolbescheyden herre Jacob Stoyan is vorweser und richter gewesen de stat Cassaw. Hot der ersam und wolbescheden her Hanns Hebenstreyt angeseen durch den willen gottes und seyner zeln selikeyt etliche geschriben artickel geruht zu machen und auch hernoch gemacht mügen werden durch begyr seyner gewissen. Und do mit zu begegnen durch underweysung und fürdernisz aller rotherren, esz sey burgermaister oder richter oder rotlewth, wy sy den genant seyn und auch besunderlich zu besuchen den nutz und ere der gantzen gemein: Als den eyn ytzlicher noch seyner gewissen wol schuldig ist und wer zu thuen. Idoch in solcher demütigen underweysung wy sich sollen in yrer ordenung und in der vorseüng yres selbs und auch ander leut stant zu nütz und fürdernisz der selikeyt seyner zeln und zu lob dem almechtigen gott der eyn schepper ist aller ding.”
Az első szakasz megállapítja a felelősséget, hogy egy köztisztséget viselő se vonhassa ki magát alóla s másra át ne háríthassa saját hibáját vagy mulasztását, a mi visszaélés lenne a közönséggel szemben.
„Der erst Artickel. Es ist eyn grosse oberswenklich ebentewr, das eyn ytzliche vornemende person, dy geruft ist von Got dem herren durch seyne glider der mentslichen natur ader forhenckniss des gestes der naturlichen fründe ader grosze leypliche gutter angeseen werden: das eyn man gehocht und uberhaben wirt ober andere leyt: in der vorwesunk ab das sach wer das sich der man förlip yn ubertretung und yn ubriger vergessenheit yn seynem stroflichen leben: in abtziung eynes gemeines guttes wyder seyn ere und gütte und seyner selen seligkeyt, das do altzu mercklich wer und offenlich derbenten dy andern mit vorweser des rotes den gemeynen schaden und gebrechen reych und arm, das an ym vorhengen würden; es geschbech von günst wegen ader von angeborner fryntschaft wegen ader von forcht wegen mit ym lyden und vorswigen den gebrechen: und yn nicht stroften, noch underweysten yn soyner vorgessenheit und lyssen dy sach leychtichlichen hyn sleyffen und teten nicht ernstlich dortzu, als sich den das gebürte, das wer mit got und mit dem rechten. Dy gebrechen wurden also verdult und nicht beruret durch des rotes ere willen und der gantzen gemeyne. Dornoch sich dy zeyt vorlyf und vorging der personen des obgenanten mannes. Ader der anderen mitweser und das dy vorwesung von yn teylhaftig entzogen wurden und anderen an den hals geworffen: dy selben sollen nicht dy vorgangen dyng oder sach auf eyn newes derwecken. Wen haben sy es vorgedult und vorswigen also: das sy es nicht gebust haben: und wolden das hernoch nü büssen, das ist wyder got und irer seln selikeyt. Unde würde grop vordechtniszh yn der gemeyn der lewth. Das es sich von neyde oder has vorging. Went worume sy weren gleich des rechten halben, also vil vorfallen, als dy obgeschriben person durch wes willen sy das vorswigen haben.
Super hocque dicitur: faciens et consentiens eadem poena sistunt puniendi.”
A tanácsbeli szeretettel viseltessék társai iránt, mondja a 2-ik szakasz; s a tanácstagok egymáshoz való jó viszonyával foglalkozik a két következő pont is, meghagyván, hogy felejtsék el a hibáját egy tévedő vagy tudatlan tanácsosnak, ha megjavul, s megtiltja, hogy egymást hát mögött gyalázzák. Később is visszatér e viszonyra a szabályzat, kimondván a 8-ik pontban, hogy az újonnan választott tanácstag kérje meg a régieket, oktassák őt jó indulattal.
A szabályzat 5-ik pontjától kezdve a tanácskozás rendjéről szól. A tárgyak közt első sorban jönnek az egyházi ügyek, majd az özvegyek és árvák, a szegények és bélpoklosok (ausetzigen lewten) kerülnek sorra. Aztán a város közügyeit, végül a közönség ügyeit vegyék elő. Titoktartás kötelességük. Ha valamelyik tanácsos saját ügye kerül tárgyalásra, ő és barátai hagyják el a tanácstermet. Ha a tanácson kívül álló a tanácscsal viszályba keveredik, míg ügyét végleg el nem intézik, mindaddig ne érintkezzenek vele a tanácsosok.
87A szabályzat gondoskodása kiterjedt még a tanácstagoknak a társadalmi életben való viselkedésére is. A 21. pont ugyanis eltiltja nemcsak a tanácsteremben való beszélgetést, csendzavarást, illetlenkedést, lábdobogást, de még a tanácson kívül való illetlen magaviseletet is. Ha valamelyik hibát követett el, ne mentegetőzzék azzal, hogy más is úgy cselekedett, hanem igazolja magát, ha pedig nem tudná, akkor kérje tanácsos társainak elnézését.
A város érdekében is álló szolidaritásról több szakasz intézkedik; egyuttal a tanácstagok kiváltságos állásához és a középkori felfogáshoz mérten arra is kiterjeszkedik a statutum, hogy a tanácsosok többre tartsák magukat a közönséges embereknél s velük ne igen érintkezzenek. A 17. pont intézkedik, hogy sem a bíró, sem valamely tanácsnok ne irasson be a város könyvébe (Stadtbuch) bármit is, a miről az összesnek nincs tudomása.
KASSA. – A PÉNZÜGYI PALOTA. (Saját felvételünk)
A tanácson kívül állókhoz (29. pont) ne ereszkedjenek le túlságosan a tanácsosok. A következő szakaszok arról intézkednek, hogy a tanácsosok ne keressék a maguk hasznát; idegenek előtt ne mondjanak egymásnak ellent; a ki a latin nyelvet nem érti, az ne törje fel a leveleket s ne engedje azokat elolvasni, csupán csak tanácsbelinek vagy jegyzőnek; a jegyző az okiratokat legalább egy tanácsnok jelenlétében pecsételje meg.
Igen érdekes és jellemző a szabályrendelet 40. és 41. pontja, mely azt írja elő, minő szertartásos eljárással fogadják a pápa és a király levelét. Ha a tanács a pápától kap levelet, nyilvánítsa úgy a tiszteletét, hogy felállván, térdet hajtson s a pecsétet csókkal illesse. Ellenben ha a királytól jön levél, álljanak föl, fejüket hajtsák meg s a pecsétet homlokukkal érintsék.
A büntető eljárásról kevés intézkedés van a statutumban. A 45-ik szakasz a felebbezési jogról szólva, kizárja a felebbezés jogából a gyilkosság, a lopás, árulás, pénzhamisitás, emberölés, gyujtogatás, házasságtörés és rablás elkövetőit. A 46-ik szakasz a willkört magyarázza.
„Item. Nota dicitur Willkör. Es ist wen sich eyn gemeyne sammleth und betracht eyn Nücz yn der selben czeyt: und was sy erkennen yn dy ere Gotis und zu fürdrüng dem gemeynen nücz do selbest do dy hendlng geschicht, wer das brech: das lege an der büsz, dy doruf gesaczt wer. Aber dy yn der samlung nicht inhemesch weren: dy sollen der wylkör nicht entgelten, wen men sol yn darin vor geoffenbaret oder geruffen haben: das sy nicht ungehorsam dornoch würden: und musten darusz leyden. Sunder dy weren schuldig, dy dy sach gemacht hetten: und nicht geoffenbart dem anderen.”
Végül az eskü jelentőségét fejtegeti a statutum, melynek alkotása, módosítása a közgyülés joga volt.
