Tanács a XIV. században.
Tanács a XIV. században.
A városi tanács egyfelől buzgón működik a város vagyonának szaporításán, megszerzi Miszlóka, Tőkés, majd 1397-ben Tehány helységeket; másfelől féltékenyen védelmezi szabadalmait, azok megsértői ellen rendkivül szigoru megtorlással él, szembeszállva a királyi hatalommal is, mint azt már Róbert Károly alatt megcselekedte, agyonvervén Omodet, a ki birtokába akarta venni a várost. Gecsei Nagy Pált pedig – mint a királyi itéletlevél mondja – „magnum nobilem regni nostri”, kerékbe törték. E kegyetlenség miatt Lajos király 100 márka ezüst megfizetésére itélte a városi tanácsot. A tanács volt a város hiteles helye is, előtte történtek az adásvételek, melyekről a tanács okiratot állított ki.
Kassa 1347-től fogva a Schwabenspiegel szerinti joggal élt, melyet Budától vett át.
Az 1404-iki statutum után ugy látszik, rendszeresen évről-évre alkottak a szükséghez képest statutumokat, de egész sorozatban csak a XVI-ik század közepe óta vannak meg ezek a városi levéltár birtokában.
