Kassai népbank.
Kassai népbank.
Kassai népbank, amely 1871-ben alakult 125,000 frt alaptőkével. Alapítása azon időbe esik, midőn a gazdasági élet minden terén mutatkozó élénk föllendülést nemsokára az 1873-iki visszaesés követte. A népbankot, mely némely tekintetben még a kezdet nehézségeivel bajlódott, az 1873-iki bécsi katasztrófa, bár csak közvetve is, nagyon érzékenyen kárositotta. Az intézet által alakitott hitelegyleteket a beállott nagy fizetésképtelenségek miatt föl kellett oszlatni. A szenvedett veszteséget kellő tartaléktőke hiányában a részvényeknek 100 frtról 60 frtra történt lebélyegzése által fedezték. A hetvenes évek végén és részben jelenleg is az intézet vezetésében résztvevő férfiaké az érdem, hogy a nehéz időket átélt bank a fokozatos fejlődés utján halad. Az intézet fejlődését mutatja, hogy míg 1873-ban a betétek összege 185,000 frtot, a váltó-állomány 105,000 frtot tett, 1880-ban a betétállomány 608,000 frtra, 1895-ben 1,463,011 frtra emelkedett, a váltó-állomány pedig 1880-ban 446,000, 1885-ben 623,000, 1895-ben 862,746 frt volt. A jelzálogkölcsönüzletet az intézet a 70-es években csak mellékesen kezelte és állománya ez üzletágban nem is haladta meg a 100,000 frtot, innen kezdve azonban e tekintetben is javulás mutatkozik s a jelzálog alapján adott kölcsönök összege az 1879-ik évi 84,971 frtról 1885-ben már 230,221, 1890-ben 419,503 frtra emelkedett, míg az utolsó években némileg csökkent, 1895-ben már ismét csak 338,298 frtot tevén. Az intézet osztaléka a 70-es években 3–4, a 80-as években 6–7%, az utolsó évek osztaléka 7–8 1/4 % volt.
FIEDLER KÁROLY.
(Benczur Gyula eredeti festménye után)
