Kassai takarékpénztár.
Kassai takarékpénztár.
Kassai takarékpénztár 1844-ben, tehát öt évvel később, mint legrégibb pénzintézetünk, a Pesti hazai első takarékpénztár.
Alapitotta Fiedler Károly tekintélyes kassai kereskedő 15,000 pengő frt alaptőkével. A takarékbetétek az első év végével 189,000 frtot tettek, 1847-ben pedig már 450,000 frtot értek el. A szabadságharcz kitörése bénitólag hatott az intézet fejlődésére; a betétállomány 1848 végén 276,000 1849 végén pedig 76,000 frtra apadt le. A béke helyreálltával azonban a takarékpénztár állapota is megjavult, hogy 1873-ben a bécsi válság következtében még nagyobb megpróbáltatásokkal küzdjön meg. Sikkasztások és hamis mérlegezések is elősegítették a tönköt; a részvények, amelyek 1000 frton is alig voltak kaphatók, hirtelen annyira elértéktelenedtek, hogy potom áron sem akadt vevőjük. A bukás előtt azonban találkoztak önzetlen férfiak, kik vagyonukat és becsületüket koczkára téve, a takarékpénztár megmentésére vállalkoztak. Az igazgatóságba és felügyelő bizottságba oly egyének léptek be, a kik nem csak nevüket adták oda, hanem szakismeretük alapján az intézet vezetésébe is beleszólhattak. Vezérigazgatónak az intézet addigi pénztárosát, Stadler Sándort nevezték ki és evvel az intézet történetében uj korszak nyilt meg. Visszanyerte a közönség bizalmát, helyrehozta a régi bűnöket, úgy hogy a kassai takarékpénztár Felső-Magyarországnak most nemcsak legrégibb, de immár legnagyobb pénzintézete is. Az igazgatóság és felügyelő bizottság még ma is jobbára ama férfiakból áll, kik az intézetet a még most is működő vezérigazgató segitségével megmentették. A takarékpénztár nyolcz tisztviselővel dolgozva, évenkint 35–40 millió frt pénztári forgalmat csinál. Az intézet fejlődését mutatja, hogy míg 1872-ben 30,000 frt alaptőke mellett a betétállomány 3.059,296 frtra, a váltótárcza 847,448 frtra rugott, addig 1880-ban 156,000 frt alaptőke mellett 3.250,004, 1890-ben 4.124,400, 1895-ben 5,695,654 frt betétet kezelt, a váltótárcza pedig ugyanez években 1,627,513, 1,341,791, illetőleg 2,460,843 frtra rugott. A többi üzletág között a jelzálogkölcsön-üzlet játszik főszerepet. Ennek állománya 1872-ben 1,460,506 frttal érte el legmagasabb fokát, melyről 1882-ben 848,314 frtra hanyatlott 249le, míg 1889-ben ismét meghaladta az 1 milliót, 1894-ben pedig 1.158,657 frtot tett ki. Az intézet a 70-es évek elején 40% osztalékot fizetett, majd a válságos idők alatt veszteséggel dolgozott, 1882-ben pedig már ismét 3, 1883-ban 4, 1884-ben 5, 1890-ben 10% osztalékot fizethetett, míg az utolsó évek osztaléka 12 1/2 % volt.
A növekedő hiteligények Kassán ujabb és ujabb bankokat és takarékpénztárakat hoztak létre. A kassai bankok mindegyikének kisebb-nagyobb válságokon kellett keresztülesnie, amelyeket főleg a nagy verseny miatt csak küzdelem árán tudtak legyőzni; jelenleg azonban már a legtöbb eljutott a fejlődés magasabb stádiumába és külön-külön hasznos szervei nemcsak Kassa és Abauj-Torna vármegye, hanem egész Felső-Magyarország hitelforgalmának. Ezek közül az alapitás sorrendjét tekintve, első a
