Testrészekhez fűződő babonák. Gazdasági babonák. Időjóslás.
345Testrészekhez fűződő babonák. Gazdasági babonák. Időjóslás.
C) Egyéb babonák. Az emberi test részeihez fűződők. Ha valaki mezítelen lábbal megy az utczán, megvágja valamivel s ezért megdagad: a miben megsértette, azt ellensége tette lába alá. A nép azt mondja, rontásba hágott. (Bezdán.) A ki korán reggel sír, bal lábbal kelt. – Ha holttetem van valakinek a kezén, menjen a temetőbe s egy csonttal nyomkodja meg, el fog múlni (Szabadka.) Ha valakinek körme fölött megszálkásodik a bőre, háromszor kotorja el a frissen elvett fazék helyéről a hamut. Magyarkanizsán még megvan emléke annak az ismeretes felfogásnak, hogy hajdan az ember egész testét köröm fedte. Ádám vétkezése után szorítkozik az ujjvégre. A kinek a tenyerén végig ér az ér, az rövidesen meghal. Kinek a szeme fáj, ezüst függőt hordjon. Akinek földig ér a haja, az Istennel beszélt. – Gazdasági babonák. Ha a tejnek nincs föle, a boronából egy tüskés ágat és egy kést kell a zsétárba állítani s arra kell fejni. Ha a tehén nem folyat, lisztes zsákkal verik meg. (Felsőszentiván.) Karácsonykor piros almáról itatják a lovat, hogy egész éven át egészséges maradjon (Veprőd). Hogy a disznó meghízzon, feneketlen kosarat függesztenek fölébe. Új kutyának, hogy megmaradjon, beleköpnek a szájába. Ha a kutya eltéved, kereket emelnek a kéménybe s a lyukas kerékagyon át háromszor elkiáltják a nevét, mire hazajön. Ha valaki ludat vesz, a kis kapuban lába között ereszti be, hogy megszokjék. Ha a kis csirkéket először viszik az udvarba, becsukott szemmel lépegetnek, ezt mondván: „Úgy ne lássa a holló a csirkéimet, mint én.” (Baja.) Ha mákot vetnek, felfujják a szájukat, hogy nagyra nőjjön a mákfej. Piros lesz a kukoricza, ha ültetés közben az ültető a napba néz. A tököt délben vetik, mert akkor olyan nagyra nő, mint a delelő ökör. Burgonyát a mérleg, babot a halak jegyében vetik, hogy könnyen megfőjenek. Ha a nap süt s a hold is látszik, nem jó vetni. Időjóslás. Ha Mária-napján a nap süt, a hideg még hat hétig eltart. Ha Pál fordulásakor enyhe idő van, a tél még szigorúan kitart; ha ellenben a napon hideg és viharos idő van, közel a tavasz. Ha nagypénteken esik, akkor az eső egész éven át haszon nélkül húll alá. Ha napsütéskor esik, az kárára van a kerti veteménynek. (Veprőd.)
