Szabadka közoktatása.
Szabadka közoktatása.
Szabadka sz. kir. város oktatásügye az ország harmadik városához illő színvonalon áll. Az utolsó népszámlálás szerint a város összes lakossága 82,122 volt. A lakosok 56%-a magyar, 2%-a német, 3%-a szerb, 39%-a bunyevácz.
E város tanügyének első nyomait a fárai és káptalani iskolákban találhatjuk fel. A törökök kiűzetése után is folyik ez iskolákban a tanítás. A XVIII. század elején a templomban alkalmazott kántor az értelmesebb és gazdagabb szülők gyermekeit a hitoktatáson kívűl egyéb ismeretekre is tanította. Az 1732–1733. évi adakozási lajstromban Mialtró Jakab világi tanító nevére akadunk. E tanító utódja Romics volt. A városi tanács 1743-ban Kádár János tanítót szerződtette azzal a kötelezettséggel, hogy 74 frtért a város egész kath. 423ifjúságát tanítsa. E tanító fizetését a magyar nyelv sikeres tanításáért a városi tanács két frt, három mérő búza és egy mázsa hússal megjavította. Említésre méltó, hogy a város 1748-ban a hittan oktatására Rózsafa Mária személyében külön tanerőt alkalmazott. Minthogy egy tanerő kevésnek bizonyúlt, az 1763. évben két férfi és két nő alkalmazásáról gondoskodtak. 1776-ban a város a német iparosok gyermekei részére külön német iskolát állított és egy Schmidt nevű közkatonát alkalmazott tanítóúl.
A Ratio Educationis megjelenése után négy tanítói állást szerveztek és az iskola igazgatásával Jószich Péter tanácsost bízták meg. Az 1786. és 1791. években a külvárosok részére egy-egy iskolát, a belvárosi leányok részére pedig külön leányiskolát építettek. Azonban a város 1793-ban a tanügyi kiadásokat megsokalván, a negyedik osztályt beszüntette s miután a főelemi iskola III. osztályát a gimnáziumhoz csatolták, az eredetileg négy osztályból álló főelemi iskola kétosztályúvá lett s ez állapotban maradt 1844-ig. Az főelemi iskola III. osztálya 1846-ban újból menyílt s a város 1847-ben az iskolákkal behatóan kezdett foglalkozni, de a szabadságharcz a tanügy fejlődését egy időre megakasztotta.
A város tanügye 1850-ben a temesvári tanhatóság alá kerűlt. 1852-ben már 17 tanító volt alkalmazva a város területén. A cs. és kir. helytartótanács utasítása alapján a városhoz tartozó szállások tanköteleseinek iskoláztatására is gondot fordítanak és 1859-ben Ludason, 1861-ben Ludasbíbiczháton, 1863-ban Felsőcsíkérián állított a város egy-egy iskolát.
Az 1868. évi XXXVIII. t.-cz. életbeléptetése után a törvényhatóság községi jellegűeknek nyilvánítván iskoláit, a népoktatásügy rohamosan fejlődött. Már 1878-ban 40 városi és 6 szállási köztanító volt alkalmazva. Azonkívűl gör. kel., izr. iskola és négy községi kisdedóvó is volt. Az iskolák a törvényes követelményeknek meg nem felelvén, a város 1892-ben öt iskolának 44 tanteremmel való felépítését elhatározta s e czélra 500,000 koronát fordított. A felépített iskola-épületek pedagógiai, s egészségügyi szempontból a legkényesebb igényeket is kielégítik és minden tekintetben mintáúl szolgálhatnak bármely nagy városnak; az iskola-épületek díszére válnak Szabadkának.
Valamennyi községi elemi iskola és kisdedóvó, tanítási kötelezettség nélkül felügyelő-igazgatóra van bízva. A felügyelő-igazgató tisztet Meznerics Ferencz tölti be, a ki szaktudásával és lankadatlan buzgalmával a város tanügyét sikeresen igazgatja.
A községi elemi iskolákon kívűl fennáll a város területén egy községi polgári fiú, egy községi polgári leány, egy róm. kath. polgári leány, egy községi iparos- és egy községi kereskedő-tanoncziskola, továbbá kilencz községi és egy magán-jellegű, összesen tehát tíz kisdedóvó. Az összes felsorolt tanintézetekben magyar nyelven folyik a tanítás.
A városi törvényhatóság területén az 1906–7. tanévben összeíratott 16,321 tanköteles, ezekből 6–12 éves fiú: 5843, 6–12 éves leány: 5636, 13–15 éves fiú: 2613, 13–15 éves leány: 2229; hitfelekezetek szerint: róm. kath. 15,318, görög keleti: 500, ág. h. ev.: 31, ref.: 122, izr. 350; anyanyelv szerint magyar: 9458, német: 196, szerb: 500, bunyevácz 6167. Tényleg iskolába járt a tankötelesek 60%-a.
A város óriási határában fekvő tanyákon négy éven belűl 40 új állami elemi iskolát fognak állítani. Jelenleg a tanyákon már 32 állami elemi iskola működik. A 40 új iskola felállításával a tanyai áll. elemi iskolák száma 72 lesz. A tanyai iskolák czélszerű elhelyezésével az összes tankötelesek iskoláztatása biztosítva lesz.
A városi törvényhatóság területén az állami felsőbb leányiskolán és tanítónőképzőintézeten kívűl volt összesen 47 tanintézet és pedig jelleg szerint: állami 31, községi 11, róm. kath. kettő, gör. kel. kettő, izr. egy. Fokozat szerint: elemi iskola 44, polgári iskola 3. A tankötelesek neme szerint: tisztán fiú 6, vegyes 34, tisztán leány 7. Tanítási nyelv szerint: magyar 45, szerb 2.
A városi törvényhatóság a községi elemi és polgári iskolák fenntartására fordít évente 321,773 koronát. A tanítók fizetésének kiegészítésére és korpótlékára 28,100 korona államsegély van engedélyezve.
Az alkalmazott tanítók és tanítónők száma 131, kik valamennyien szabályszerű képesítéssel bírnak és a magyar nyelvet oktatói képességgel beszélik.
