Tanítóképző intézetek.
Tanítóképző intézetek.
Báró Eötvös József már 1848 májusában intézkedik, hogy tanítóképző-intézetek állíttassanak fel s ezek képzett tanárokkal láttassanak el. Ezután nemsokára a népiskolák rendezése, fölállítása és a tanítóknak kellő ellátása alkotja főgondját. Megszerkesztette és az országgyűlés elé terjesztette 19 §-ból álló közoktatási törvényjavaslatát, a mely majdnem kizárólag a népoktatással foglalkozik. E javaslat, sajnos, csak javaslat maradt.
Ezután jött a Thunrendszer, a német előadó nyelvvel. Nyilvánvaló, hogy a magyar nemzet utolsó és leghatalmasabb erősségének, nemzetiségének megölése, rombadöntése volt a főczélja.
Protestáns iskoláink az abszolut korszak alatt még nagyobb buzgalommal igyekeztek a nemzeti szellemet ápolni. S az összes felekezeteket közelebb hozta egymáshoz nemzetiségük megoltalmazása, megvédése.
A kiegyezés után báró Eötvös József második miniszterségének első lépése a népnevelési egyesületek fölállítása volt. Azután megalkotta nagy törvényjavaslatát, a mely mint népiskolai alaptörvényünk szentesíttetett.
E törvény életbeléptével Eötvös a vármegyék tanügyének élére királyi tanfelügyelőket nevezett ki, megbízható, hazafias szellemű, tanítók képzése érdekében pedig tanító- és tanítóképző-intézeteket állított fel.
Bács-Bodrog vármegyében 1870-ben Baján állami tanító- és Szabadkán állami tanítóképző-intézetet szerveztek. E két jeles tanintézet, mely az ország déli része számára van hívatva lelkes, fáradhatatlan és a magyar nemzeti népoktatásért hevülő tanítói kart képezni és nevelni, maig is fennáll és teljes sikerrel oldja meg magasztos feladatát. A bajai állami tanítóképző-intézet a hasonló intézetek között vezérszerepet játszik; igazgatója Scherer Sándor és tanári kara az intézetet magas színvonalra emelték. Minden osztálya párhuzamos; ez az ország legnépesebb tanítóképző-intézete. Szabadka sz. kir. város területén fennálló állami tanítóképző-intézet kultúrmissziójáról is csak elismerőleg lehet nyilatkozni. Hogy a magyar tanítónők műveltsége, páratlan buzgalma, hivatásérzete és hazafias munkássága oly magas fokon áll a vármegyében, azt jórészben ez intézetnek köszönhetjük. Kétségtelen, hogy az ország harmadik nagy városának megmagyarosításához is nagyban hozzájárúl. Az intézetet lelkes vezére Barkáts Mária igazgató és kiváló tanári kara e kultúrintézetet a tudomány mai színvonalára emelték.
A vármegyei felekezetek közül a gör. kel. szerb hitfelekezet tart még fenn saját erejéből két tanítóképző-intézetet. Mind a kettőt Zomborban, a vármegye székhelyén. Eleinte a tanító- és tanítónőképző-intézet vegyes volt, azonban a kormány intézkedése következtében szétválasztották s ma a tanító- és a tanítónőképző-intézetek külön épületekben vannak elhelyezve. Brankovics György gör. kel. szerb pátriárka bőkezű adományából építették a tanítóképző-intézetnek díszes épületét. Az intézetnek fiú-internátusa is van.
