A bajai gimnázium.
A bajai gimnázium.
A Ratio Educationis szerint Baja városának elemi iskolával kellett volna megelégednie. A város buzgó polgárai azonban nem csüggednek, előbb a felségnél könyörögnek, majd a szent Ferenczrend kormányával tárgyalnak. Végre 1791-ben odáig jutnak, hogy a gimnázium, mint magániskola, két ferenczrendi barát vezetése alatt megnyílik, de mert a város a fenntartási alapot ki nem mutathatta, 1814 nov. havában a helytartótanács által bezáratott. A bezáratás hírére a kultúráért lelkesülő bajaiak ügyét a vármegyei rendek veszik pártfogásukba s gyors futárt menesztvén a helytartó-tanácshoz, a bezáratási rendelet feloldását kérik és ki is eszközlik. A város erre szerződést köt a Ferenczrend kormányával, mely évi ezer ezüst forintért a hatosztályú gimnáziumnak hat tanárral való ellátására vállalkozott. Az iskolai épületet felépíttették s az intézetet 1815 jún. 14-én a kiküldött kir. biztos jelenlétében átadták rendeltetésének.
Mindjárt az első évben 326 tanuló sereglett egybe, kiket a Kapisztrán Jánosról nevezett ferenczrendi szerzetesek oktattak. Az „Organisations-Entwurf” megjelenése után a város 1851 augusztus 2-án tartott közgyűlésében a nyolczosztályú főgimnázium alapítása mellett nyilatkozott és fenntartásának 428biztosítására a szükséges alapot is kijelölte. A vármegye részéről hálás elismerés illeti Baja városát ez elhatározásért, mert a Vojvodinába bekebelezett egész vármegye területén egyedűl e város gondolt egy oly erőd építésére, melyből az 50-es évek magyarírtó politikai rendszere ellen védekezni lehetett. A bajai főgimnáziumban az első érettségi vizsgálatot az 1853–4. tanév végén tartották. E főgimnázium legnagyobb érdeme, hogy derék tanári kara a szomorú emlékű Bach-korszakban hazafias szellemben nevelte az ifjúságot. E tanári kar tagja volt Klamarik János, a ki később a minisztériumban a középiskolai tanügy vezetője lett; a tudós latin-görög filológus, Holub Mátyás; az irodalom terén is jónevű Kolmár József; a később országos hírű magyar nyelvtudós: Szarvas Gábor és Czirfusz Ferencz, a kit a közoktatási miniszter 1876-ban e vármegye kir. tanfelügyelőjévé nevezett ki.
Alkotmányunk helyreállítása után báró Eötvös József miniszter az intézetet a várostól átvette s a tanúlmányi alap gimnáziumai közé sorozta. Az 1879. évtől a bajai főgimnázium a magyarországi cziszterczi rend gondos kezeibe kerűlt s ez időtől kezdve „A cziszterczi rend bajai kath. főgimnáziuma” nevet vette fel és jelenleg Werner Adolf dr. igazgatása alatt áll.
