Iparfejlesztési politika.
Iparfejlesztési politika.
Nem kevésbé fontos Újvidék fejlődésére, iparfejlesztési politikája; nem tekintve, hogy a gyárak számára kiszemelt területet nem a legszerencsésebben választották meg. (A Duna felső folyásán jelölték ki a területet, a mi lehetetlenné teszi az egységes gyár-negyed alakulását, mert az egészségre ártalmas anyagokat kiválasztó gyárakat már egészségügyi szempontokból is csak a Duna alsó folyásán lett volna szabad elhelyezni és szerencsésebb iparfejlesztési politika lett volna, ha az egész gyár-negyedet a gázgyár, selyemgyár és Ferencz-csatorna közötti területre összpontosítják.) Mégis, habár anyagi áldozatok árán, néhány évi iparpártolás után, elég gyárat és iparüzletet vonzott magához Újvidék kereskedelmileg kedvező fekvése és áldozatkészsége. Azok a területek, melyeket a város iparpártolás czímén négyzetölenként egy korona ár mellett bocsátott az ipartelepek és gyárak rendelkezésére, jelenleg a Limán és a vele határos földek lecsapolása következtében 20–30 koronát érnek négyszögölenként. A város 5–10 évre menő községi pótadómentességgel is támogatta a gyárakat, azzal a kikötéssel természetesen, hogy a mennyiben az elidegenített terület nem gyári czélra használtatnék, a terület visszaszáll a városra. A város áldozatkészsége meg is termette gyümölcsét, mert a Limán dűlőben rövid néhány év alatt valóságos 257kis gyárnegyed támadt; van ott szeszfinomítógyár, konzervgyár, textilgyár, szappangyár, vasöntőde, kocsigyár, kendergyár stb., melyek sok száz munkásnak és munkásnőnek biztosítanak állandó alkalmazást.
Nem lehet ugyan elhallgatni azt, hogy a vasút és hajóközlekedés közelsége által e terület gyári czélokra igen alkalmas, de a város összpolgárságának az érdekei, valamint az, hogy a Limán-mocsár lecsapolása után ezek a területek váltak a város legértékesebb telkeivé, továbbá, hogy a város természetes fejlődése csak e területek felhasználásával halad a maga természetes útján, arra bírták a város törvényhatósági bizottságát, hogy az újabb gyártelepeknek már a Duna alsó folyásán, a gázgyár és a selyemgyár közelében, az ú. n. négykrajczáros töltés és a Ferencz-csatorna között lecsapolt terület jelölje ki a jövendő gyártelepek helyéűl.
