Az árvatár bajai.
Az árvatár bajai.
Az új aerára új és elég súlyos feladatok vártak. Mint rendszerváltozásnál szokás, a régi állapotok bajai, a melyek a mindennapi életben csöndesen háttérben maradtak, egyszerre előtérbe kerültek. Voltak ilyen bajok bőven. A közigazgatásban egyik legkényesebb pont volt a kiegyezés óta az árvatár, a melynél számtalanszor megpróbálták a hajdani rossz és könnyelmű kezelésből keletkezett hiányok pótlását, minden siker nélkül. Az árvák és gondnokoltak pénzét a Bach-korszakban 287a császári adóhivatalokba szállították be és ott kezelték 1863-ig. Ekkor az adóhivatalok átadták az árvatárakat a vármegyének, a mely 1868-ig központi kezelésben tartotta, de ekkor kiadta az egyes községeknek, a melyek 1878-ig kezelték. A községi kezelésben az árvatárak valóságos „Csáki szalmájává” lettek s az 1877. XV. t.-cz. a legnagyobb rendetlenségben találta ezeket. Ez a t.-cz. ismét a vármegye kezelésébe rendelte a községi árvatárakat. Az átadás lefolyása igen sokáig tartott s tömérdek bajjal járt. Alig volt olyan hely, a hol tiszta számadást találtak volna. Olyan hihetelen zűrzavarral volt tele az árvatári kezelés, hogy két évtized alatt sem lehetett tisztán látni egy jó részének az ügyeibe, s csak az az egy volt bizonyos, hogy a hiány mindenfelé sok és pótolhatatlan. Latinovits Pál főispán érdeme, hogy belenyúlt e darázsfészekbe, a melyet elődei szinte megbolygatni sem mertek. A vármegye alatta bizottságot küldött ki, a mely kiderítette pontonként, hogy a kölcsönadás szabályrendeleteit betartották-e s ha nem, kiket terhel a felelősség. Továbbá az adósok jogczímét, azok vagyoni állapotát s a követelések jogi s valóságos értékét is megállapították. A törvényen alapuló fokozati felelősség kiderítése és megállapítása lévén e bizottág feladata, az egész vármegyében nagy rémülettel és zavarral fogadta a nép, mert a negyven éves ügyeknek eredeti okozói már ekkor alig éltek, s a törvényes jogutódok súlyos csapástól féltek. A bizottság a törvény határa között a lehető legliberálisabban járt el s egy évi munkával rendezte az összes kétes kérdéseket és olyan árvatári alapot teremtett, a mely véglegesen rendezte az árvatárnak nemrégen kétségbeejtő helyzetét.
