Az első alkotmányos közgyűlés.
Az első alkotmányos közgyűlés.
Június 3-án, délelőtt tíz órakor nyitotta meg a közgyűlést Pál Antal 1861-ik évi alkotmányos első alispán s indítványozta, hogy őméltóságát, a főispánt, Mihajlovics Miklóst küldöttség útján hívják meg a közgyűlésbe. A küldöttség, Antunovits János apát-kanonok elnöklete alatt Szucsics Károly hétszemélynök, Latinovits János, Brankovics György esperes, Pál Antal és Szalmásy Ferencz tagokból állott. A főispán megérkezvén, a főispáni esküt letette s szép beszéddel tartotta beköszöntőjét a közgyűlés előtt. Elismeréssel emlékezett meg elődjéről, idősb báró Rudics József volt főispánról, a ki ritka észtehetségével a rendkívül súlyos időkben olyan érdemeket szerzett hazája és vármegyéje körül, hogy a vármegye főispánjainak díszéül tekintendő s valóban nemcsak a felség elismerését, hanem a vármegye közönségének osztatlan bizalmát és szeretetét is megnyerte. Jóakaratot kért a maga számára is. Hazafiúi bizalmat, férfias kitartást és nemes önmegtagadást kért, ha szükséges, a vármegyei bizottmánytól, hogy a jövő idők nagy feladatainak eleget tehessenek. Antunovits János üdvözölte őt a vármegyei bizottmány nevében. „Megnyittattak – mondá – a magyar alkotmány ódon védbástyái, hogy a nép választottait kebelükbe fogadhassák; mely alkotmányos szabadságnak mi ma első ünnepét üljük, midőn Bács-Bodrog törvényesen egyesült megyék főispánjának beiktatását ünnepeljük, és hiszszük, 252hogy annak ajtaján be nem lép többé az abszolutizmus.” Latinovits Vincze az alkotmányos átalakulás nehézségeiről s az azon ejtett sérelmekről emlékezett meg eszmedús beszédben. Megnyugvást talál ez átalakulásban s ezért azoknak, a kik közreműködtek e változás létrehozásában s a kormányon ülőknek bizalmi szavazatot hoz indítványba. A vármegye ezt ép oly lelkesen adta meg, mint Latinovits Gábor indítványára a hálaföliratot ő felségéhez, az alkotmány visszaállításáért és a bizalomnyilvánítást Deák Ferencz előtt.
Erre Pál Antal, mint az 1861-ben megválasztott alkotmányos első alispán, az azon időbeli tisztikar nevében lemondott s kijelentette, hogy kilencz havi működésükről a tisztikar nevében bármikor elszámolni kész. A vármegyei közgyűlés Rigyiczai Kovács József indítványára az 1861-iki alkotmányos tisztikarnak bizalmat szavazott.
Ezzel végződött ez nap a közgyűlés.
A következő napon elvi döntést hoztak a vármegyei restaurácziákról; majd üdvözlőiratban köszöntötték Haynald Lajos kalocsai érseket, a ki szintén e napon tartotta érseki beiktatását. Azután megtartották a municzipális jog alapján a tisztújítást. Első alispánná Pál Antalt választották 340 szavazattal Szalmásy Ferenczczel szemben, a ki 287 szavazatot kapott. A rákövetkező napon másodalispán lett Zákó Péter, harmadalispán Aszt Nándor. Főjegyző Lovászy Mihály, főügyvéd: Koczik Pál; főszolgabírók: Milassin Zsigmond, Knézy Zsigmond, Nityin Áron, Móricz László, Popovits Vazul, Kovácsfy Alajos. Főpénztárnok: Kürthy István; főszámvevő Beke Gyula. E nap választották meg az egész vármegyei tisztikart a legszebb rendben. A másnapi gyűlésen az új tisztikar elfoglalta hivatalát. Rendezték a járásokat. Siettek határozatot hozni a vármegye egyik legfontosabb érdekének, az úgynevezett alföldi vasútnak megvalósítására nézve s a még két napon át tartott közgyűlés számos vármegyei fontos kérdésben döntött és részletesen rendezte a közigazgatást. Ugyane czélból tartottak július első napjaiban újra közgyűlést. Számtalan ügy és kérdés merült föl e szempontból. Természetes, hiszen az egész közigazgatást át kellett alakítani, hiszen még a községekben is igen sok helyen alkotmány ellenére erőszakosan behelyezett elüljáróság volt és számtalan helyen panaszkodott a közönség sikkasztásokról, erőszakosságról vagy legalább törvénytelenségről. Ezt mind meg kellett vizsgálni s orvosolni. Nagy gondot okozott az is, hogy az árvatári vagyont szétosztották az illetékes községek között s itt számtalan tisztázatlan kérdés merült fel.
