Politikai mozgalmak.
Politikai mozgalmak.
Közben a politikai helyzet egyre súlyosabbá alakult az országgyűlésen. A chlopy-i hadiparancs elkeserítette a közvéleményt s a Khuen-Héderváry kormány lemondott, de új kinevezést kapott a királytól. Zomborban ekkor, szeptember 24-én alakult meg a függetlenségi párt, a melyet még a régi szabadelvű közönség is figyelemmel kísért, elcsüggedve a képviselőházi óriási szabadelvűpárt tehetetlenségén. A közvélemény mind hevesebben kezdett megnyilatkozni a politikára nézve, és Zombor város közgyűlésén a magyar nemzeti szellem megizmosodott ereje tört ki, az október 7-én tartott közgyűlésen, a mely a katonai ügyek kérdésében azt a fontos határozatot hozta, hogy: „a magyar ezredek összes szükségletei, a mennyiben Magyarországon beszerezhetők, a honi ipar és kereskedelem támogatására, hazánk gazdasági érdekeinek szempontjából, kizárólag Magyarországon szereztessenek be.” Az adófizetés ügyében, tekintve, hogy ex-lexben volt az ország, ezt a határozatot hozták: „adó nem lévén megszavazva, kényszer útján nem hajtható be, adó fizetése vagy nem fizetése, a megszavazásig, a polgárok belátására van bízva; Zombor törvényhatósági bizottsága azonban nem tartja sem czélszerűnek, sem helyesnek az egyes állampolgárok cselekvési szabadságát korlátozni, a magánvagyoni intézkedésekbe beleavatkozni, az önkéntes adófizetések hivatalosan kimondott el nem fogadása által.” A nemzeti hadseregre vonatkozólag „nem fejezték ki kívánságukat, a magyar szolgálati és vezényleti nyelv ügyében, bízva a magyar kormány bölcs és tapintatos eljárásában.” A katonai intézetekre vonatkozó indítványban kimondta: „a) Magyarországon megfelelő számú felsőbb katonai tisztképző-intézetek létesíttessenek s úgy ezekben, mint a már meglevő katonai intézetekben a magyar szellemnek és a nevelést, valamint a tannyelvet illetőleg a magyar nyelv jogainak érvény szerzendő. b) Az új katonai büntető perrendtartásban a magyar nyelv jogai, államiságunk alapján teljesen érvényre jussanak.” A magyar tiszteknek a magyar ezredekhez leendő áthelyeztetése tárgyában ezt határozták: „Ő felségének már kiadott rendeletéhez képest is, a magyar honosságú tisztek magyar ezredekhez helyeztessenek át s a jövőben a magyar tisztek mindig magyar ezredekhez osztassanak be.” A nemzeti zászló, czímerek és jelvényeknek a hadseregben való alkalmazása és a magyar hadseregnek a magyar alkotmányra való felesketése tárgyában így döntöttek: „A magyar nemzet államisága a közös hadseregnél zászló, czímer és jelvényekben megfelelő formában teljesen kifejezésre juttassék.” A külügyi képviseletünkben a teljes egyenjogúságnak érvényesülését így kívánja: „A külügyi képviseletben a magyar nemzet államisága az 1867. XII. t.-cz. kereteiben mindenben érvényre juttassék.” A városi közgyűlés ez alkalommal az egész vármegyét képviselte s hű képét adja annak a belső, mélyről felfakadó politikai forradalomnak, a mely a lelkekben végbemenni készült.
290Október 20-án ünnepelték Deák Ferencz születésének századik évfordulóját; az ünnepies díszülésen Latinovits Pál főispán tartott szép beszédet s utána Baloghy Ernő dr. nagyhatású ünnepi szónoklatot. Október 24-én és 25-én pedig nagyszerű ünnepélylyel ülték meg a kuruczkor kétszázados fordulóját.
