Rudolf trónörökös halála.
Rudolf trónörökös halála.
1889 január 30-án végtelen megdöbbenéssel és általános szívfájdalommal hallotta a vármegye népe Rudolf trónörökös halálhírét. A székhely, Zombor s a többi városok, valamint a vármegye, a lehető legnagyobb mértékben vettek részt az országos gyászban.
Áprilisban üdvözölte a vármegye Szilágyi Dezsőt, az új igazságügyminisztert.
Új főispánt kapott Újvidék és Baja júniusban. Az elsőnek főispánjává Flatt Viktor drt, az utóbbinak Sándor Bélát, a vármegye s Zombor város főispánját nevezte ki a király. Az elsőnek beiktatása június 18-án, a másodiké június 13-án történt nagy fénynyel.
Az év őszén erősen izgatta a vármegye törvényhatósági bizottságát s közönségét az utolsó restauráczió, a mit a teljes közigazgatási reform előtt vártak. A kormány is eléggé szabadon tárgyalta s bocsátotta közre a híreket, hogy a legközelebbi időben végrehajtják a reformot. A tisztviselők kinevezése, a javadalmazás rendezése, a fegyelmi eljárások szigorításának kérdése, ez a három pont volt különösen az, a melyre ki kellett volna terjednie a reformnak. Októberben e reform részletei is napfényre kerültek és általános vita tárgyává lettek a vármegyeházán s az összes községek elüljáróságánál.
A kalocsai érseket ötvenéves lelkészi jubileumán a vármegye s a városok lelkes üdvözlő iratokkal és küldöttségekkel keresték fel október 15-én.
A gazdasági egyesület ez évben fontos kísérleteket tett a czukorrépa-termelés föllendítésére, a mit országszerte előtérbe emelt a czukorpraemium-politika. A kísérlet igen szépen sikerült, a czukortartalom átlag 12% volt, a miből nyilván kiderült, hogy a vármegye talaja igen jó minőségű czukortépát terem s így indokolt a vármegyében répaczukor-gyárat fölállítani.
