II. József türelmi pátense.
II. József türelmi pátense.
A fennálló bács-bodrogvármegyei református egyházak ugyanis ama szabadelvű gondolkozás nyomában keltek életre melyekkel II. József hazánkban a vallásszabadság követelményeinek útat nyitott. A vallásszabadság biztosítása a törvényhozás hatáskörébe tartozik ugyan és abszolutisztikus pátensekkel, uralkodói szeszélyek szerint nem szabályozható, mindamellett az elnyomatás után fellélegző protestánsok II. Józsefnek 1781 október 29-én kiadott türelmi nyílt parancsát szinte mámoros lelkesedéssel fogadták. Keresztesi József az eseményekkel egykorú naplójában maga is kegyelmes vigasztalást lát ugyan a rezoluczióban a protestánsokra nézve, „de ennek tökéletességre való menetele 347– úgymond – mely sok akadályokkal volt összeszőve e hazában, a következő idők bebizonyítják.” Noha ezek az előrelátott nehézségek be is következtek, mégis nyilvánvaló, hogy a türelmi nyílt parancs nyomában, másfelől pedig az 1782 szeptember 20-án kihirdetett telepítési nyílt parancs kedvezményei következtében szinte tüneményszerűen és alakúlnak a protestáns gyülekezetek.
A bács-bodrogvármegyei református egyházak nagyobb részének keletkezése szintén ez időszakra esik. A Bácskába települő református rajok egyszersmind részesei annak a megindúlt népvándorlásnak, mely a természet áldásaiban bővelkedő, de a háborúk miatt lefogyott népességű Bácska benépesítésének állampolitikai üdvös czéljait szolgálta.
