Alispáni bíráskodás.
Alispáni bíráskodás.
Midőn Mátyás király 1458 július 30-án Várdai István kalocsai érsek panaszára, Tőttös László és társai ellen, bizonyos Darvaz-birtokon elkövetett hatalmaskodások dolgában vizsgálatot rendel, leiratát a macsói bánokhoz és Bodrog vármegye alispánjaihoz, valamint ezeknek bírótársaihoz intézi. (Zichy Okmt. X. 22.) Az akkori alispánok, Káthai Miklós és Szentlászlói Miklós, az 1458-ban tartott közgyűlésen, a Tőttös László és a kalocsai érsek között fennforgó ügyben a közreműködést megtagadták, mire a király őket perbe idézteti. Az alispánoknak a király rendeletével szemben elkövetett emez engedetlensége következtében csakhamar megjelenik Dombay Miklós macsói bán Hájszentlőrinczen, s november 27-én a szolgabírákkal együtt intézkedik bizonyos birságügyben. 1459-ben egyszerre négy macsói bán, Szentmártoni Nagy Simon, Dombay Miklós, Nagyvéghi László és Szokolyi Péter állít ki Bodrog vármegye szolgabíráival együtt, Tőttös László ügyében egy oklevelet, de már ugyanez évben, szeptember 30-án ismét a két alispán és bírótársai intézkednek ez ügyben.
1464-ben Aranyáni Józsa János macsói al-bán egyúttal Bodrog vármegye alispánja is volt. Ő teljesítette Országh Mihály nádor rendeletére a vizsgálatot Kakathi Sandrin fia Demeter és Rymy Bálint szolgabírákkal egyetemben Tőttös Lászlónak a bátai apát ellen emelt panaszügyében. (Gróf Zichy Okmt. X. 44. 83. 90. 316.)
II. Ulászló és II. Lajos zavarteljes uralma alatt a vármegyei önkormányzat mindegyre jobban kiszélesedett. Az ügyek vezetését Bácsban, hol ekkor a kalocsai érsekek ültek a főispáni székben, és Bodrogban is a köznemesség vette kezébe, a mely a Szapolyai János körül csoportosult nemzeti pártnak egyik leghatalmasabb 46támasza lett. Bodrogban csupán a Czoborok – a főispáni méltóságot is viselt Márton és Imre – voltak az udvari párt hívei.
A mohácsi vész e vármegyében is rendkívüli károkat okozott s azt úgyszólván a végpusztulásra juttatta, az önkormányzatot azonban nem tudta egyszerre megsemmisíteni. A nagy nemzeti szerencsétlenség elmúltával, a vármegyei ügyek vezetését csakhamar ismét a nemesség veszi át, mely a király által az 1527 márczius 17-ére összehívott budai országgyűlésre szintén felküldi követeit, hogy ekként a Szapolyai Jánoshoz való hűségét kifejezze. Így Bács vármegyét Sulyok Balázs és Drághi Miklós, Bodrogot Várdai Mihály és Sulyok Lajos képviselték.
A vármegyei életnek ez az utolsó emléke a török hódoltságig. Ezzel megszakadnak adataink mindkét vármegye önkormányzatának működéséről, mely csak a felszabadító háborúval kel ismét életre.
Befejezésül közöljük a vármegyei főispánok és alispánok névsorát a legrégibb eddig felszínre került adatoktól kezdve egészen a mohácsi vészig.
