Szolgabírák és egyéb vármegyei tisztségviselők.
Szolgabírák és egyéb vármegyei tisztségviselők.
A már említett szolgabírákon kívül a vármegyei tisztviselők közé tartozott a megyei ember (testimonium), a ki a hivatalos ügyek elintézésénél a szolgabírákat helyettesítette. Ily kiküldött volt Császár György, a ki 1406-ban nádori kiküldöttként szerepel. Ugyancsak vármegyei tisztviselők voltak az esküdtek, a kiknek működéséről Kont Miklós nádornak 1364 július 6-án kiadott oklevelében történik említés, (Zichy III. 244.), mely szerint a nádor Bodrog vármegye nemeseivel Bodrog mellett közgyűlést tartván, az alispán, a szolgabírák és esküdt nemesek tanúskodnak Saaghi Benedek és fia Miklós, másfelől Jakab fia Miklós birtokügyében.
Az esküdt nemesek büntetőjogi ügyekben is eljártak, a mint ezt Kont Miklós nádornak a fent említett közgyűlésből kiadott oklevele is igazolja. A nádor ugyanis ez alkalommal az alispán, szolgabírák és az esküdt nemesek által megnevezett vármegyei csavargókat, latrokat és tolvajokat számkiveti és levelesekké teszi. (Zichy okmt. III. 310. 244.)
A vármegyei hatóság alatt állottak a falusi bírák (villicus), a kik a jobbágyok ügyeiben bíráskodtak. A falusi bírákat az alispán kötelességmulasztás esetén meg is bírságolhatta, mint Bodrog vármegye alispánja 1405 febr. 21-én kelt ítéletével a szeremlyéni bírót megbírságolta, mert egy tolvajjal szemben Bátmonostori Tőttös László kajándi jobbágyának nem szolgáltatott igazságot. (Zichy oklt. V. 387.).
A vármegyei közgyűléseket, congregatiokat, miként ezt az 1298: XXXV. törvényczikk kötelezőleg előírta, szabad ég alatt, nyílt mezőn tartották. Bács vármegye közgyűléseit rendesen Bács közelében (prope civitatem Bachiensem), Bodrog vármegye pedig a Bodrog város melletti nyílt mezőn, ritkábban Háj-Szent-Lőrinczen tartotta. E közgyűléseket eleinte a királyi biztos, majd Nagy Lajos uralkodása alatt a nádor vezette és azokon leginkább a birtokpöröket és a közbiztonság elleni vétségeket s bűntetteket intézték el.
