A kereszténység megszilárdítása.
A kereszténység megszilárdítása.
Mikor Szent István a magyar királyságot megalapította, a keresztény hit már el volt terjedve a Duna–Tisza közén. A kereszténység megszilárdítására alkotta Szent István az Árpádok családi birtokán a kalocsai püspökséget, melynek egyházmegyéje a két folyam mentén egészen a Titelig terjedt.
Az új püspökség élére a király a pécsváradi apátot tette, kinek feladata lett az itt lakó színmagyar népet a keresztény hitben megerősíteni és annak hithűsége felett őrködni.
A szervezés nagy munkája közepette István király ismételten kénytelen volt hadat vezetni azok ellen, a kik az új intézményekkel, a dolgok új rendjével megbarátkozni nem tudván, az elégületlen elemekkel szövetkeztek és ellentállást keltettek. Gyula, erdélyi vezér és szövetségeseinek legyőzetése után a király a bolgár származású Glád ivadéka, Ajtony ellen fordúlt, a ki a Marostól 51éjszakra, a Fehér-Körösig terjeszté ki uralmát és 1019-ben már félelmetes hatalommá lett.
Az óverbászi avar gyűrű. (Wessel Jenő eredeti rajza.)
Részlet a nagy római sánczból. (Wessel Jenő rajza.)
István király 1019–28 között megindította a hadjáratot Ajtony ellen. Serege Szeged alatt, talán Martonosnál, vagy inkább a mai Zentánál, átkelt a Tiszán, Ajtonyt kemény harczok után legyőzte. (Pauler Gyula, Magyar Nemzet Tört. I. 57.)
Az Ajtony elleni hadjárattól kezdve, közel félévszázadon át, a vármegye területén történt eseményekről hiányzanak az egykorú adatok. Sem a Vatha vezérlete alatt 1046-ban kitört pogánylázadásról, sem pedig I. Endre király és Béla herczeg között, a főhatalomért folytatott küzdelemről fennmaradt egykorú tudósítások a vármegye történetét érintő eseményekről nem tesznek említést.
