A törökök betörése.
A törökök betörése.
A főnemesség és a köznemesség elkeseredett küzdelmét ismét a törökök újabb támadása szakította félbe. Szulejmán az 1521. év nyarán elfoglalta Nándorfehérvárt, Szabácsot és Zimonyt, annélkül, hogy az ország hadereje a küzdelemben részt vett volna. Nándorfehérvár elfoglalása után a Szerémség elpusztítására küldték a törökök portyázó hadaikat. Egy ily had Bali bég vezérlete alatt Nándorfehérvárról felevezett a Dunán és Vásáros-Váradot, Baksafalvát és Szent-Mártont (a mai Újvidék helyén) elpusztította.
Mialatt a török Nándorfehérvárt ostromolta, a király fegyverbe szólította az ország nemességét s gyülekezési helyűl Tolnát tűzte ki, a hova aug. 22-én maga is megérkezett; de miután a nemesség csak nagyon csekély számban jelent meg, a király a további előnyomulásra nem is gondolhatott, hanem kénytelen volt Báthánál állást foglalni. Ezalatt Báthori István nádor, az ország alsó részének hadseregével, Szegedről Péterváradra (Vásáros-Váradra) és Futakra jött, a hol tábort ütött. Itt szándékozott bevárni Szapolyai János vajdát, a ki Lippánál foglalt állást. Szapolyai azonban gyűlölt vetélytársával nem akart együtt működni és e miatt folyton halasztotta az előnyomulást. Báthori ekkor arra törekedett, hogy a Dunán élelmi és hadiszereket juttasson Nándorfehérvárba. Ebben azonban megakadályozta őt a naszádosok fegyelmezetlensége, a kik, miután hátrálékos 81zsoldjukat nem kapták meg, egyszerűen megszöktek. A naszádosok szétzüllése miatt a nádor és a király környezete Révait okolta, a kit ezért II. Lajos király megfosztott állásától s helyébe Báthori Endrét nevezte ki. Végre nagy ügygyel-bajjal sikerült Futaknál három hajót élelmiszerekkel megrakni, de mire ezek elindultak volna, Nándorfehérvár aug. 29-én elesett. (Szerémi György emlékiratai 93. – Veráncz munkái II. 18. 183.)
Erzsébet anyakirályné pecsétje.
III. István pecsétje.
Nagy Lajos pecsétje.
IV. István (A bécsi képes krónikából.)
Mária királynő. (A Túróczi krónikából.)
V. István pecsétje.
Zsigmond király. (A Túróczi krónikából.)
