Nagy Lajos uralkodása.
64Nagy Lajos uralkodása.
Nagy Lajos uralkodásának kezdetén a nápolyi hadjáratok tartották lekötve az ország erejét. A király, Endre öcscsének panaszos leveleire, 1343-ban anyját, Erzsébet özvegy királynét Gilétfi Miklós kíséretében Nápolyba küldte. Mielőtt a nádor elutazott, Bodrog városában közgyűlést tartott, a melyen az egész bodrogi nemesség megjelent.
Endre halálának megtorlása végett Nagy Lajos két ízben vezetett hadat Olaszországba: 1347-ben és 1350-ben. E hadjáratokban alkalmasint részt vettek a vármegyeben birtokos Garai, Szekcsői Herczeg, Ujlaki és a Báthmonostori Tőttös családok sarjai is. Az 1350. évi hadjáratban ezer válogatott kún íjjász keltett feltűnést, a kiknek egy része a Bodrogban letelepedett kúnok közül került ki.
A nápolyi hadjáratok befejeztével 1358-ban Miklós bács-kalocsai érsek Széchi Miklós országbíróval, továbbá Ujlaki Ugron fia Miklós macsói bán és bodrogi főispánnal egyesülve, hadat vezetett Boszniába. (Évkönyv XIX. 93.)
Nagy Lajos uralkodása alatt 1364 táján kezdték a dunai hajóhadakat szervezni, mi által Bács vármegye hadászati szempontból mindegyre nagyobb jelentőséget nyert. A dunai hajóhadak főállomáshelye a mai Szalánkemén fölötti Titelrév volt, mely már Anonymus idejében fontos szerepet játszott a hadviselésben. Innen indultak el a magyar hadak Bodon eleste után a dunai hajókon. Garai Miklóst is 1368-ban a dunai hajóhad támogatja, midőn seregét levezeti a bolgár czár ellen. (Szentkláray Jenő: A dunai hajóhadak tört. 47. l.)
Nagy Lajos uralkodása idejében neje, Erzsébet királyné is gyakran megfordult Bácsban. Valószínüleg ő alapította, vagy építtette a bácsi Ferenczrendű monostort. (Évkönyv XIV. 170. és XVIII.)
