Szerb települések.
76Szerb települések.
II. Ulászló király uralkodása alatt a szerbek betelepülése is nagyobb méretekei öltött a vármegyében. A szerbek betelepedése hazánkba már Zsigmond király idejében kezdődött, a ki István szerb deszpotával 1402-ben Tatán szerződést kötött, melynek értelmében Brankovics György deszpota számos birtokot nyert hazánkban. Ezek közé tartozott a becsei vár és környéke, többek között Peszér helység is. Midőn Végszendrő, Brankovics György székhelye, 1439-ben Murád szultán birtokába került, Brankovics magyarországi uradalmába, névszerint Világosvárra költözött. Ez időtől kezdve Brankovics Becse környékén számos szerb családot telepített le. 1465 táján Brankovics György unokája, Brankovics Vuk vezérlete alatt a szerbek újabb csapata jelent meg Magyarországon, hol a Szerémségben, Bácsban és Csongrádban nyert telepeket. (Századok 1868. 531.) Brankovics János halála után (1503) Szilyánovics István lett a magyarországi szerbek vezére, a ki fontos hadiszolgálataiért II. Ulászlótól Siklós várát nyerte adományúl. Egyik főérdeme az volt, hogy az akkori zilált viszonyok között a túlnyomó részben szerbekből állott dunai naszádosokat együtt tartotta. Szilyánovics számos szerb családot telepített le Péterváradon, vagyis a mai Újvidék helyén, feljebb azonban nem mehettek, mert bár az 1514. évi pórlázadáskor tettek némi kísérletet Bács vármegye más községeiben is a letelepülésre, de az egykorú források szerint visszaparancsolták őket a Szerémségbe. (Szentkláray Jenő i. m. 77. – Veráncz munkái II. 7–10.)
