Ulászló lengyel király a magyar trónon.
Ulászló lengyel király a magyar trónon.
Albert halála után az 1440. január elején Budán tartott országgyűlés Ulászló lengyel királynak ajánlotta fel a koronát, a kit az országgyűlés márczius 8-án királynak kiáltott ki. De Erzsébet, Albert özvegye, a ki időközben figyermeket szült, megbánva engedékenységét, vonakodott Ulászlót magyar királynak elismerni s az országgyűlés által hozzá küldött biztosoknak is kijelentette, hogy saját fiát, az utószülött Lászlót tekinti az ország törvényes örökösének. Azok a családok, a melyek Zsigmond mellett, uralkodása legválságosabb ideje alatt is, híven kitartottak, készséggel csatlakoztak most Erzsébet özvegy királynéhoz is. 68Ezek közé tartozott Garai László, Pétervárad ura, Ujlaki Miklós bán és bodrogi főispán is, a ki azonban csakhamar odahagyta Erzsébet özvegy királyné pártját és Hunyadi Jánossal együtt Ulászló odaadó híve lett.
Ulászló trónralépte után, pártja Bácsban és Bodrogban jelentékenyen gyarapodott. Hozzá csatlakoztak Ripaki Miklós és Jakab, a kiknek Ulászló 1441-ben visszaadta a Zsigmond király által elkobzott jószágaikat, Ripak, Udvarnok, Tarcsa, Tárnok, Kereked stb. helységeket, ugyancsak az ő zászlóihoz csatlakozott Czobor Mihály is, a ki 1442-ben szintén visszanyerte azokat az ősi birtokokat, a melyeket Zsigmond 1403-ban atyjától elkobzott. (Évkönyv. XI. 111.) Ulászló uralma, főleg Erzsébetnek 1442. deczember 17-én bekövetkezett halála óta, mindegyre jobban megerősödni látszott, de a várnai csata (1444. nov. 10.), melyben a király életét veszítette, az összes reményeket meghiúsította.
Az 1445. évi országgyűlés az ország kormányát hét főkapitányra bízta, a kik között a Bodrog vármegyében birtokos Hunyadi János és Ujlaki Miklós bodrogi főispán is helyet foglaltak.
