Bethlen Gábor.

Teljes szövegű keresés

Bethlen Gábor.
Bethlen Gábor első felkelése alkalmával (1619–1621) többször tett kísérletet, hogy a portától segítséget nyerjen. Bár a végbeli törökök támogatták Bethlen katonáit, de segédcsapatokat a szultán nem küldött. Bethlen, látván a porta hangulatát, tatár segédcsapatok kieszközlésére igyekezett. Ez iránt utasította Dóczy István és Rimai János portai követet is 1621 márczius 21-én kelt instructio-jában, meghagyván nekik, igyekezzenek kieszközölni, hogy a tatár segédhadak akár Lengyelországon át, akár a Havasalföld szélein vonulva, Titelnél vagy Szegednél átkelhessenek a Tiszán és onnan Pestre mehessenek, hol a hídon áthaladva, Bethlen seregéhez csatlakozzanak. Hasonló irányú útasítást adott április 6-án Harasztosi Balázs deáknak, a tatár khánhoz küldött követének is, sőt a budai vezérnél is tett lépéseket a tatár segédcsapatok ügyében.
Bethlen újabbi terve szerint, a tatár had a Havasalföld szélein, mindenütt a Duna mentén, egész Titelig vonult volna, onnan kevés kártétellel Bácson és Zomboron át Pestig nyomulna előre, hol már várná Bethlen, hogy Csehországba vezesse őket, mert mint a budai vezérhez intézett levelében is kiemeli, 4000 tatárral „több dolgot vihet végbe a békességcsinálásban”, mint 16.000 törökkel.
A budai vezér azonban nagyon is sokat gondolt arra a „kevés kártételre”, a mire Bethlen a hozzá intézett levelében czéloz, s nem volt hajlandó a bácskai hódoltságot, mely alig heverte ki a két évtized előtti pusztításokat, ismét újabb veszélyeknek kitenni. De Bethlen török segélyt sem kapott. Deák Mehemed ugyan már a nyár elején Belgrádban volt a török segédhadakkal, de innen nem volt hajlandó tovább mozdulni, csupán a bácskai hódoltságban lévő várakba küldött újabb csapatokat. (Török–Magyarkori Államokmánytár I. 278. 284. 289. 410.)
Bethlen így magára hagyatva, az 1622. év első napjaiban Nikolsburgban békét kötött II. Ferdinánd királylyal. De a béke nem volt tartós, mert 1623-ban és 1626-ban Bethlen újból felkelt Ferdinánd ellen.
Bethlen harmadik támadása alkalmával, Murtéza, az ifjú, szilaj budai basa is támogatta 15.000 emberével a felkelőket. Ekkor értesülhetett Bethlen az egyes török erődítvényekben elhelyezett katonaság számáról. Murtéza valószínűleg az őrségekből egészítette ki Bethlennek küldött segédcsapatait. Bethlennek 1626. évi feljegyzése szerint a szegedi szandzsák területén levő erősségekben a következő számú katonaság volt:
Szeged 1000 lovas 1000 gyalogos
Titel 1000 lovas 2000 gyalogos
Szalánkemén 1000 lovas 1000 gyalogos
Bács 1000 lovas 1000 gyalogos
Csongrád 300 lovas 300 gyalogos
Zombor 300 lovas 300 gyalogos
Becse 300 lovas 300 gyalogos
Kalocsa 300 lovas 300 gyalogos
Baja 300 lovas 300 gyalogos
Kecskemét 300 lovas 300 gyalogos
112Bethlen harmadik felkelését a pozsonyi békekötés zárta be, melyet a törökökkel az 1627-ben megkötött szőnyi béke követett.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages