Szerbek többségbe juttatása.
Szerbek többségbe juttatása.
A vármegye lakossága a XVI. század második felében már túlnyomólag szerbekből állott. Midőn a szerbek az egyes el nem pusztult falvakba telepedtek, 103még találtak azokban csekély számú magyarokat is, a kiktől a helyneveket átvették, azokat idők folytán lefordították vagy az ő kiejtésük szerint használták, minek következtében azután e helyneveket sokszor a felismerhetetlenségig eltorzították. Így Veresegyházból lett Verusity, Sebesegyházból Sebesity, Czobor-Szent-Mihályból Zombor, Pálegyházból Pality, Szegegyházból Szikity, Vastorokból Ostorok, Péterrévéből Petrovoszello, Boldogasszonyfalvából Goszpodincze, Dautovából Daut stb. E helységek csak az újabb időben nyerték vissza ősi magyar nevüket. Az 1543. évi érseki dézsma-lajstromban már Sebcsity, Verusity, Gyurgyia nevű helynevekkel találkozunk, jeléül annak, hogy akkor ott már szerbek laktak. Továbbá szerb lakossággal találkozunk az 1572. évi összeírásban Kelebia, Tompa, Ludas, Borsód, Mátyusháza, Mélykút és Ivánka pusztákon, 1573-ban Titelben és később, a XVII. században Zentán. A görög keleti hitet követő szerbeken kívül találkozunk már e korban bunyeváczokkal, vagyis róm. kath. hitű szerbekkel is, a kik szintén a török uralom alatt vándoroltak be és Kúnbaja, Ludas, Bajmok, Tavankút pusztákon telepedtek le.
