Bodrog vármegye felélesztése.
133Bodrog vármegye felélesztése.
Az ősi Bodrog vármegye emléke a török hódoltság alatt csaknem teljesen elhomályosult. A XVII. századbeli nádori adománylevelek a bodrogi helységeket többnyire Bácsban keresik, Bodrog vármegyéről pedig meg sem emlékeznek. Az akkori tudományos világban ugyan nem volt ismeretlen Bodrog vármegye, de területéről hiányzott a tiszta fogalom. Krekevicznek Magyarország városai leírásához mellékelt térképén, 1685-ben, a Kúnság térei alatt, Baja és Báthmonostor tájékán, egy „comitatus Bathiensis”, alatta „Comitatus Bodrogiensis” és ez alatt a Duna és a Tisza alsó részeiben, egy „Bachmeghe deserta” ötlik szemünkbe, viszont a Vels Ernőtől 1689-ben felvett térkép: Bodrogot Palánka és Titel környékére helyezi. (Iványi István: Hazánk 1887–33.) Hogy mily téves fogalmaik voltak ama korbeli embereknek Bodrog vármegye fekvéséről, legjobban tanusítja a Halas város birtokában levő jegyzőkönyv, mely egy 1696-ban készült jegyzék szerint elősorolja a tiszántúli kerületbe tartozó vármegyéket. E jegyzékben Bodrog vármegye is előfordul, 5 portával megróva.
Az 1699-ben kötött karloviczi béke értelmében a Duna–Tisza közét, az ú. n. Bácskát, mely már eddig is Lipót birtokában volt, végleg átengedték Lipótnak. Valószínű, hogy ez alkalommal az udvari kanczellária részéről indult meg a mozgalom az egykori Bodrog vármegye felélesztésére. Annyi kétségtelen, hogy már 1699-ben az egykori Bodrog vármegye visszaállitása el volt határozva, és főispánjává Lipót király 1699. évi deczember 2-án gróf Tournon János Henrik császári kamarást és tanácsost nevezte ki.
