II. Musztafa.
II. Musztafa.
1697-ik év tavaszán II. Musztafa szultán újból támadólag lépett fel. 150.000 emberből álló hadát Drinápoly és Sofia körül vonta össze, honnan július 4-én lassú menetben vonult Belgrád felé. A törökök készülődéseire a bécsi főhaditanács is megtette az előkészületeket a hadjáratra. A fősereg Mohács és Vörösmart körül lett volna összpontosítandó, honnan a kolluti (Küllőd) táborban egyesült volna, a boszniai, erdélyi és a felsőmagyarországi hadakkal. A hadműveletek czélját eredetileg Pétervárad fedezésében és a török hadaknak a Dunánál való feltartóztatásában állapitották meg. Csakhogy a haditervet a közbejött események halomra döntötték.
A birodalmi sereg fővezérét, Frigyes Ágost szász választófejedelmet időközben Lengyelország királylyá választván, Lipót király, júl. 5-én, Savoyai Eugén herczeget nevezte ki helyébe; időközben azonban a sereg vezérletét ideiglenesen Lottringen-Commercy Károly herczeg vette át, a kit május és június havában a császári hadak összpontosításával megbíztak, a mit azonban az új fővezér kinevezése előtt néhány nappal, a Hegyalján kitört lázadás nemcsak megakasztott, de a hadmíveletek megkezdését is közel két hónappal késleltette. A hegyaljai zendülés miatt ugyanis a felsőmagyarországi ezredek, továbba; a szász, dán és brandenburgi segédhadak nem érkeztek meg idejekorán, gróf Rabutin pedig ugyanez oknál fogva nem mert kimozdulni Erdélyből.
