Újabb harczok Titel körül.
Újabb harczok Titel körül.
Az 1695-ik év szintén mozgalmas volt a vármegye területén. A törökök figyelme az év elején ismét Titelre irányult. Május 16-án és 23-án írják, hogy a titeli hajdúk szökdösnek, ezt megerősíti Starhemberg levele is, a ki június 10-én panaszkodik, hogy Titelről és Péterváradról szerb katonák is szökdösni kezdenek, mert Bécsben sokat igértek nekik, de keveset teljesítettek. Az elszökött katonák pótlására a hadvezetőség 300 hajdút küldött Titelbe.
Eközben a császári had zöme, körülbelül 50.000 ember, a péterváradi táborban gyűlt egybe. A had vezérévé Frigyes Ágost szász választófejedelmet tették meg, a ki mellé az öreg Caprara tábornokot osztották be. Arra a hírre, hogy II. Musztafa szultán a Temesközbe indult, Frigyes Ágost augusztus 29-én kivonult seregével a péterváradi táborból és a Maros felé vette útját, de mikor azt hallotta, hogy a belgrádi basa Péterváradot fenyegeti, szeptember 16-án seregét ismét a Dunához vezette. A belgrádi basa szeptember 10–16 között – miként erről báró Nehem péterváradi parancsnok leveléből értesülünk – csakugyan megtámadta Titelt, melynek parancsnoka: Stettin Brodan halálosan megsebesülvén, a vár csakhamar a törökök birtokába került. A mint azonban a törökök Frigyes Ágost hadainak közeledtéről értesültek, gyorsan elhagyták Titelt, melyet Starhemberg megszállván, szeptember 22-én a vár kitatarozása iránt intézkedett.
Frigyes Ágost, miután Péterváradról kedvező híreket nyert, szeptember 21-én nagyobb lovashadosztályt indított útnak Veterani tábornok segítségére; de a had megkésett s Veterani, valamint az egész hada, áldozatul esett a szász választófejedelem meggondolatlan hadvezetésének. A császári hadvezetés terén mutatkozó fejetlenséget a kuruczok is felhasználták. 1695 szeptember havában Thököly kapitánya, egy Virág nevű, vakmerő kurucz, néhányadmagával Szabadkát támadta meg, hol 30 férfit levágott s többet megsebesített. (Iványi István: Szabadka Tört. – Mitteilungen d. Kriegsarchiv. 1886.)
1696-ik év elején Eydtner Ferencz lett titeli parancsnok, a ki február tavában felkérte báró Nehem péterváradi parancsnokot, hogy őt a titeli és a kaboli sáncz parancsnokságába iktassa be. Az év nyarán Heissler tábornok Titelt újra megerősítette, de a Duna és a Tisza összefolyásánál emelt sánczot, melyre nem volt szükség, széthányatta.
A nyár kisebb-nagyobb csete-patékkal telt el. Truchess hadteste, mely Titel és Kabol között állott, augusztus elején ismételten harczba bocsátkozott a törökökkel. Starhemberg augusztus 28-án Zsablyánál volt, honnan szemmel tartotta a temesközi törököket. Augusztus végén Nehem báró is megjelent a zsablyai táborban s a zsablyai Tiszahíd lerontását rendelte el. Ekkorra már Frigyes Ágost szász választófejedelem is beleunt és inkább a lengyel királyságra, 125mint a törökök elleni háborúra gondolt. A sereg vezérletét tehát az öreg, tehetetlen Caprara tábornokra bízta, maga pedig Bécsbe ment. Pedig ép ekkor lett volna szükség erélyes kezű fővezérre, mert a tábornokok folyton torzsalkodtak egymással. Nehem báró péterváradi parancsnok és gróf Schlick Lipót között még 1696-ik év elején viszály támadt a katonaság fölötti joghatóság dolgában, mire a bécsi főhaditanács akként döntött, hogy a katonaság a bajai, a bácsi és a zombori kerületben a hadügyekben elsősorban Starhembergnek, másodsorban Nehemnek, a beszállásolás és élelmezés dolgában pedig Schlick tábornoknak legyen alávetve. (Hazánk 1884. 341.)
