A karlóczai szerb gyűlés.
A karlóczai szerb gyűlés.
Miután Csernojevics erélyesen tiltakozott a gyűlés megtartása ellen, az egybegyűltek nagy garral odahagyták Újvidéket és Karlóczára mentek, hol Rajacsics érseket patriárkának kiáltották ki, Suplikácz István ogulini ezredest pedig vajdájuknak választották meg, majd Gruicsnak, az érsek udvari papjának az indítványára pontokba foglalták az új vajdaság szervezését, egyúttal a jelenlevők megesküdtek, hogy mindaddig nem teszik le a fegyvert, míg a vajdaság meg nem valósul. Suplikácz, a ki ekkor az olaszországi csapatoknál szolgált, nemsokára itthon termett és megkezdte a lázadás szervezését.
A karlóczai gyűlés a nemzeti ügyek vezetésére és az új alkotmány kidolgozására bizottságot választott, mely a vajdaság ideiglenes igazgató-tanácsának nevezte magát. Ennek elnöke a kulpini születésű Sztratimirovits György volt, a ki felhívta a vármegye összes szerbeklakta községeit, hogy ezentúl csak neki engedelmeskedjenek s a vármegyei hatóságoktól semmiféle rendelkezést el ne fogadjanak, sőt még ennél is tovább ment és május 24-én, június 4-én és 12-én az összes szerb népet fegyverbe szólította. Ezek a lázító felhívások nem tévesztették el hatásukat. A Délvidék összes fegyverfogható népe, valamint a Határőrvidék otthon maradt csapatai siettek Újvidék alá. Rövid idő alatt 10–15.000 ember gyűlt össze és ezek csak az első jeladásra vártak, hogy a magyarok elleni gyűlöletüknek kifejezést adjanak.
Június 6-án Joanovics Izsák, egy elcsapott határőrvidéki tiszt, mintegy 1000 határőrvidéki katona élén megjelent Titel piaczán, a titeli szerbek támogatása mellett megrohanta a fegyvertárat, s onnan nyolcz nagyobb ágyút, 64 ágyú- és 16 kartácstöltényt vitt el. Mollinári Károly őrnagy nem tudta e rablást megakadályozni, mert az egész tisztikar, három kivételével, a katonasággal együtt a lázadókhoz csatlakozott. A felkelők a lőport összeszedve, Zsablyán át az Újvidék és Bácsföldvár között elhúzódó római sánczoknál megállapodtak, s Temerinnel szemben Boldogasszonyfalvánál szállottak táborba, hova napról-napra újabb csapatok gyülekeztek. Június 15-én Sztratimirovits György a Dunán mintegy 500 felkelővel Titelbe evezett, Mollinári Károly őrnagyot, a helyőrség parancsnokát elfogta és a fegyvertárból számos ágyút, 2000 puskát vitt el. A titeli sajkás-századok is mind hozzácsatlakoztak s a római sánczokban alakuló táborba vonultak. E közben a szerbek a patriárka székhelyének védelmére Karlóczán is alakítottak tábort, mely bácsi és bánsági felkelőkből állott; ezekhez eleinte 100 főnyi szerviánus is csatlakozott, kiknek vezére kezdetben maga Sztratimirovits György volt. Néhány nappal a titeli eset után Bosznics 203Tódor volt cs. kir. őrmester Szenttamás környékén kezdte szervezni a felkelést s június második felében már itt is hatalmas tábor alakult. E nagy község, mely 10–12.000 lakost számlált, volt a magva a szenttamási tábornak, melyhez a péterváradi határőrezred második zászlóaljának csapatai, a titeli sajkások és a szerbiai önkéntesek csatlakoztak.
