Szenttamás újabb ostroma.
Szenttamás újabb ostroma.
A magyarok támadási terve a következő volt: A Bakonyi-dandár feladata volt a fősánczot, a Wollenhoffer-dandáré és Fack ezredes csapatáé a hídfőt elfoglalni; ezalatt Kollowrat dandára Turját lett volna hívatva kézrekeríteni. A feketehegyi út és a Srbobran (óbecsei sánczok) megfigyelésére egy zászlóalj nemzetőrt és egy huszárosztályt rendeltek ki. Hogy pedig Péterváraddal az összeköttetés fenntartassék, s hogy a római sánczokban elhelyezett szerb csapatok figyelemmel tartassanak, a sorhadi csapatok és a nemzetőrség egy része, közötte Fack ezredes csapata is, Óbecsén, Futakon és Temerinben maradt.
A támadás 19-én hajnalban vette kezdetét. Wollenhoffer, a ki a péterváradi hídfő ellen indúlt, útközben a zsombékos, vizenyős talajon áthaladva, sok nehézséggel küzdött, de gyors tüzeléssel a szerb ágyúkat elnémította s már rohamot akart vezényelni, midőn Bechtold visszarendelte a csapatokat. Ezalatt a nyugati (verbászi) sánczoknál a Bakonyi-dandár mindegyre nagyobb tért foglalt. Bakonyi a Ferencz-csatorna túlsó partján állította fel ágyúit, melyek nagy pusztítást vittek végbe a szerbek soraiban. A Sándor-gyalogság ezt az alkalmat megragadva, a Krivájánál a sánczokat megrohanta. Kétségbeesett küzdelem fejlődött ki a magyarok és a szerbek között; de mivel a Sándor-gyalogság támogatásban nem részesült, a vitéz zászlóalj kénytelen volt visszavonulni. A Bakonyi-dandár ágyúi ugyan még délig lőtték a verbászi sánczokat, de mivel Bechtold visszavonulást rendelt, ezt délután 1 órakor meg is kezdték. Ezalatt a Kollowrat-dandár tüzérsége Turjánál több óráig tartó ágyúzás után a szerbek lövegeit leszerelte. A vezér rohamot intézett a falu ellen, de a szerbek oly erős puskatűzzel fogadták, hogy kénytelen volt visszavonulni előbbi állásába. Mivel azonban a szenttamásiak a szorongatott Turja segélyére siettek, Kolowrat dandárával Kis-Kérre vonult vissza. Az előadottakból kitűnik, hogy ha Bechtold nem rendeli vissza Wollenhoffer dandárát s a védő sereg tekintélyes részét leköti, a Sándorzászlóalj, a többi csapatok támogatásával, diadalt aratott volna. Szenttamás és Turja alatt a hivatalos jelentések szerint a magyarok vesztesége 40 halott és 100 sebesült volt; az egykorú írók azonban kiemelik, hogy a szállongó hír 200-ra tette a halottak számát.
Gróf Batthyány Kázmér. (Az Orsz. Képtárból.)
Csernovics Péter. (Az Orsz. Képtárból.)
Sztratimirovits György. (Az Orsz. Képtárból.)
Gróf Jellačic József.
Szenttamás második sikertelen ostromának hírére a fővárosban kitört az elégületlenség. Széltében árulásról kezdtek beszélni és a legsúlyosabb vádakkal illették báró Bechtoldot. A képviselőház augusztus 19-iki ülésében Zákó István, a vármegye egyik kerületének képviselője, sürgős interpellácziót intézett Mészáros hadügyminiszterhez, Szenttamás ostroma ügyében. Zákó után egyszerre csak 211felállott Perczel Mór budai képviselő és nyíltan az árulás vádját dobta oda az alvidéki vezérlet szemébe. Perczel vádjai rendkívül szenvedélyes vitát idéztek elő a képviselőházban s bár az elnökség Perczelt rendreutasította s a túlnyomó többség bizalmat szavazott a kormánynak, felszólalása mély nyomot hagyott maga után. Bechtold fővezér, mivel Perczel árulással vádolta, előbb párbajjal akarta kiköszörülni a becsületén ejtett csorbát, majd a Bécsből vett parancs következtében lemondott a fővezérletről s Bécsbe távozott. Utóbb a magyarok ellen viselt háborúban egy lovasdandár vezetésével bízták meg. Szentkirályi Mór is odahagyta állását s helyébe a kormány augusztus 26-án az ezüsthajú, de fiatal lelkű Beöthy Ödönt küldte királyi biztosul. A bácskai magyar sereg fölötti parancsnokságot pedig Mészáros Lázár hadügyminiszter vette át. Mészáros augusztus 27-én utazott le a táborba s főczéljául Szenttamás bevételét tűzte ki.
Mialatt azonban Mészáros Szenttamás harmadik ostromára tette meg az előkészületeket, a szerbek sem maradtak nyugodtan. Sztratimirovits a szenttamási győzelem hatása alatt Temerin és Járek elfoglalását tűzte ki czélul, melyet Máté ezredes 4000 emberrel és 2 ágyúval védett. Sztratimirovits augusztus 26-án támadta meg első ízben Temerint és Járeket, de vereséget szenvedett. Augusztus 28-án újból megtámadta a két helységet, de ismét eredménytelenül. Augusztus 29-én este 3/4 11 órakor a szerbek harmadízben támadtak Járekre, melynek lakossága rémülten futott Temerinre. Máté ezredes, a ki Temerinben volt, Járek segítségére akart sietni, de mire odaért, Járek lángtengerben úszott. Éjfélután két órakor a szerbek Temerin ellen intéztek támadás. A magyar csapatok egy ideig ellentálltak, de azután megfutottak; legelöl a huszárok, a kik Ókérre vágtattak. Járek és Temerin a lángok martaléka lett.
