Ágai Adolf.
Ágai Adolf.
Ágai Adolf.
Ágai Adolf orvostudor, lapszerkesztő, a Kisfaludy-Társaság tagja, szül. 1836 márczius 31-én, Jánoshalmán. Már kicsi korában Orahovicán, Eszék mellett lakott és négy éves koráig csak horvátúl beszélt. Szülei Péczelre költözvén, itt sajátította el a magyar nyelvet, és később Nagy-Abonyban végezett az elemi tantárgyakon kívül, két gimnáziumi osztályt, a többit pedig Pesten és Nagy-Kőrösön. Azután Bécsbe ment orvosi tanfolyamra s 1862-ban orvostudor lett. Sokat utazott, bejárta egész Európát, Afrika és Ázsia egy részét. Legelső műve, melylyel írói pályáját megkezdte, az Antoinette cz. franczia szabású beszély volt, mely 1854-ban, a Hölgyfutárban jelent meg. Ekkor írt ugyanoda bécsi leveleit is (1854–57), a Vasárnapi Ujságba (1857–1881) pedig több rajzot és bécsi képet. Bécsben tartózkodása alatt Török János Magyar Sajtójába fordította a sürgönyöket és írt a Wanderer, Humorist, Donau, Gartenlaube és a Fliegende Blätter czímű német lapokba. Tárcza-leveleivel „Porzó” név alatt legelőszőr a „Hon” hasábjain lépett föl 1865-ban, mely lapnak akkor színi kritikusa is volt. Tárczalevelei átmentek más lapokba is, így a Pesti Naplóba és a saját lapjába, a Magyarország és Nagyvilágba is, a Pester Lloydban pedig német fordításban jelentek meg. Az említett lapokon kívül írt még a következőkbe: Nővilág (1857), Szépirodalmi Közlöny (1858), Napkelet (1858), Magyarország, Üstökös, Bolond Miska, Családi Kör (1861–62), Ország Tükre (1863), Fővárosi Lapok (1870, 1877, 1879, 1882 és 1888–89), Magyar Bazár, Egyetértés, Koszorú, Gombostű, Reform (1874), Ország-Világ (1880, 1887), Képes Világ (Kiss József szerk.), Magyar Nyelvőr (1874, 1876 és 1877), Nemzet, Pesti Hirlap (1882), Magyar Salon (1884–1886) és Budapesti Szemle (Gyulai szerk. alatt 1882). Szerkesztése alatt 1868-ban indult meg a Borsszem Jankó, humorisztikus hetilap, melynek 29 alakját maga teremtette és (Suttyomberki Dariust és Tarjagos Illést kivéve) legtöbbnyire maga írta és írja. Szerkesztette a Magyarország és a Nagyvilágot 1870. november 20-tól 1879 végéig, továbbá a Kis Lap gyermek-lapot 1871 óta, Forgó bácsi névvel; a Borsszem Jankó albumát, mely Jankó és Klic rajzaival 1869-ban jelent meg Pesten; végre Heckenast Gusztáv kiadásában és Bródy Zsigmond segédletével a Látcső napilapot és a Regélő regényfüzeteket. 1877-ban választotta meg a Kisfaludy-Társaság rendes tagjává; székfoglalója az „Alszögi történet”, megjelent a Kisf. Társ. Évlapjai XIII. kötetében, még két felolvasása s bírálata u. ott a XIV. és XVII.-ben. – Álnevei s jegyei: Náday, Ezüstös, Dr. Tőkés, K. T., Kappan Tóbiás, Forgó János, Csicseri Bors, Spitzig Iczig, Lengenádfalvay Kotlik Zirzabella, Tallérosy Zebulon, Hírviszi Bíbicz Misi, Forgó bácsi, Nemó, Ali, M-B. Δ és + jegyek.
Munkái: Az arkanzási lókötők. Gerstäcker Fr. után ford. 4 kötet. Pest, 1860. Hartleben K. A. (Zilahy Károlylyal). – Jelenetek a magyar életből. De la Tour után ford. 3 kötet. U. ott, 1861. – Ilona. Regény a magyar életből. Nixarpa Eiluj (Apraxin Julie) után ford. 2 kötet. U. ott, 1861. – Egy szegény leány története. Sand Georges után ford. 2 kötet. U. ott, 1861. – Víg czimborák. Kock Pál után ford. 4 kötet. U. ott, 1863. – Egy őrült szerelmei. Montépin Xavér után ford. 2 kötet. U. ott, 1866–67. – Borsszem Jankó naptára 1870-re. Szerk. Csicseri Bors. Deutsch M. 1869. – Mokány Berczi naptára 1876-ra. Szerk. Csicseri Bors. Budapest, 1875 (4 kiadást ért). Athenaeum – Porzó tárczalevelei. Rajzok a társaséletből, a család köréből, úti vázlatok stb. 2 kötet. U. ott, 1876. – Püff neki! Mokány Berczi válog. gorombaságai. Naptári részszel 1877-re. U. ott, 1877. – Gyermekhumor. Rajzok és jellemző vonások a gyermekvilágból. U. ott, 1877. – Abrincs! 150 jordány vicz Seiffensteiner Salamontul. Szerk. Mokány Berczi 1879-re. U. ott, 1878-ra. – Gyöpre magyar! Válogatott java kortes-adomák és dalok, összehányta Duhaj Marczi, kiadta Mokány Berczi. U. ott, 1879. – Csihaj! Mulatságos és vérengző antisemita-naptár 1881-re. Tolyáss Dánielnek diktálta Mokány Berczi. U. ott, 1880. – Drukk! Mokány Berczi humorisztikus naptára 1882-re. U. ott, 1881. – Forgó bácsi gyermekszínháza. Tizenhat vígjáték, színmű és apró jelenet gyermekelőadások alkalmára. U. ott, 1881. – Czutumm! hexti antiszemida nopdár 1883-ra. Szerk. Kraxelhuber Tóbiás. U. ott, 1882. – Diák-ismeretek tára. Terjeszti Bukovay Absentius. U. ott, 1883. – Mihaszna András naptára 1884-re. U. ott, 1883. – Poszkiszli naptár 1885-re. Rátanált Mihaszna András. Irták a Borsszem Jankó írástudói heten. U. ott, 1884. – Az 1886-ra szóló Dsentri-naptár. Megcselekedték a Borsszem Jankó írástudói, eleibe csördít Mokány Berczi. Franklin 1885. – Virtus-naptár az 1887-iki deczifittyes esztendőre. Irták a „Borsszem Jankó” legényei, placzra lökte Mokány Berczi. Athenaeum, 1886. – Forgó Bácsi képeskönyve. Versek és mesék. Athenaeum, 1887. – Az én kis világom. Versek és mesék. U. ott, 1887. – Tilos-naptár az 1881-iki szerelmetes esztendőre. Irták a „Borsszem Jankó” legényei. U. ott, 1887. – Muszáj-naptár 1889-re. Sanyaró Vendelnek tollába diktálta Mokány Berczi. U. ott, 1888. – Fain! Hum. naptár 1889. – „Hoch”! Hexti nabbár. 1890-iki proczesziós esztendőre. Egyberugdalta s placzra eresztette nömös bugaczi és dombszögi Mokány Berczi. U. ott, 1889. – Vizen és szárazon, Utiképek. 2 kötet. 486Athenaeum. 1894. – Por és hamu. Kortársaim jellemrajzai, 1 köt. U. o. Uj hantok. Kortársaim jellemrajza 1900. U. o. – Igaz történetek. 1 köt. 1900. – Lampel Róbert (Wodianer és Fiai), Utazás Pestről Budapestre. Pallas 1908.
