Színészet. Zombor.
Színészet. Zombor.
A vármegye székhelyének, Zombor szab. kir. városnak a színészete rövid keletü. Az a kevés magyar színtársulat, a mely a XIX. század elején vándorútjában ide is eljutott, játszott Zomborban is.
A mikor gróf Győry Ferenczet a vármegye főispánjának installálták, 1824-ben, a székesfehérvári színtársulat játszott Zomborban, 1825-ben újra visszatért. és Bayer József adatai szerint., 1825 május havában „Imre” és „István, Magyarok jóltevője,” júniusban „Benjamin Lengyelországból”, Donna Diana, Favorita, Hívség győzedelme, Mátyás király és a kolozsvári bíró, Kronsteini viadal, Mexikói vőlegény, Tudálékos, Burgundiai gróf és az Élet csak álom czímű darabokat adták. Azután átmentek Szabadkára és Bajára. Ekkor Horváth József és Komlóssy Ferencz voltak a színigazgatók.
1827-ben Kilényi Dávid színtársulata játszott Zomborban, utána pedig mind gyakrabban jutott a vármegyébe és így Zomborba is egy-egy magyar színtársulat, egy-két heti tartózkodásra.
A szabadságharcz után Zombor erősen német jellegű lett, az alkotmány visszaállítása után pedig a közigazgatási tisztviselők többsége szerb lévén, magyar színészet támogatására nem igen lehetett kilátás.
556Jártak 1839 óta szerb színészek a vármegyében és ezek a 70-es években rendszeresen minden második évben tartottak előadásokat Zomborban, sőt a zombori színház építése alkalmával a részvénytársaság úgy alakult, felében szerb és felében magyar részvényesekkel, hogy minden második év a szerb előadásokra esett.
A zombori állandó színház felépítése előtt a nagy Vadászkürt-szálló terme, és alkalmas időben az ennek az udvarán épített fabódé volt Thália temploma.
A 70-es években Bokody, Aradi, Ottinger Ede és Zoltán Gyula magyar és Ottepp német színigazgató szereplésének akadunk nyomára.
1879-ben, a mikor a szegedi árvíz volt, Aradi Gerő színtársulatát nagy lelkesedéssel fogadta Zombor város közönsége. A társulat akkor 1879 márczius 27-étől, a mikor az Ibolyafalóval megkezdette előadásait, 1879 május 4-ig játszott és a „Niniss” czímű operettel fejezvén be előadásait, Bajára költözött.
A szegedi árvíz kormánybiztosságában volt Szemző Gyula, a kerényi kerület orsz. képviselője is, a kinek a lelkes közreműködésével alakult meg a Zombori Színház Részvénytársaság.
1879 május 14-én jelent meg felhívása a részvényaláírása, és buzgólkodásának csakhamar sikerült közel 80.000 koronát a színház fölépítésére összehozni. (A mi hiányzott, azt Szemző Gyula pótolta.) A részvénytársaság igazgatósága, a mely Szemző Gyula elnöklete alatt Athanaczkovits György, Barthal József, Bikár Simon, Gergurov Milán, Mihelits János, Milassevits János, Rátay József dr. és Sztojkovits Péter dr. tagokból állott, nagy lelkesedéssel fogott hozzá a színház építéséhez és ezt pályázat útján Voyta Adolf építészre bízta, a ki az akkori viszonyoknak megfelelően, nagy megelégedésre oldotta meg feladatát. A színház elkészültéig a Vadászkürtben játszottak.
1880 márcziusban rövid ideig német társulat, 1880 április 6-tól július 4-ig Temesváry Lajos magyar színtársulata, 1881 április 3-tól 13-ig Erdélyi Marietta, utána 1881 április 16-tól június 30-ig Csóka Sándor színtársulata, a kinél Blaha Lujza vendégszerepelt óriási ünnepeltetés közepette, játszottak itt. Csóka társulata július elején átment Szabadkára, Zomborba pedig ugyanakkor szerb társulat jött.
1882 januárban Jakabffy Gábor társulata jött Zomborba, az utolsó, a mely még szállodai teremben volt kénytelen játszani, mert 1882 szeptember 6-án megkötötte a színházi részvénytársaság a szerződést Sághy Zsigmond és Dobó Sándor színigazgatókkal, hogy az új színházat 1882 november havában ünnepélyesen megnyitják.
A megnyitó-előadás 1882 november 25-én volt, Kölcsey Hymnusza és Dömötör Pál alkalmi prológja után (a melyet Margalits Ede dr. szavalt) színre került Szigeti színműve: „Rang és Mód.” – 1883 márczius 13-án vendégszerepelt az új hajlékban Hegyi Aranka és márczius 22-én ért véget a társulat működése, 93 előadás után. 1883–4-ben Tóth Béla színigazgató játszott 103 estén, 1884 szeptember és októbor hónapjaiban Mándoky Béla társulata 30 előadást tartott, 1885 januártól márcziusig Mosonyi Károly 50 előadást. 1885 deczember havában szerb társulat működött az új színházban először, a mely azóta, fölváltva, minden második évben játszik. Mindig ugyanaz a „Szerb Nemzeti Színtársulat” (igazgatója Dobrinovits Péter), a mely állandó alapból húzza a fizetését és így a látogatások sikerétől teljesen független. Ugyanez a társulat játszik Szabadkán, Újvidéken, Zentán, Óbecsén, valamint a szomszéd vármegyék erősebb szerb városaiban is.
1886 márczius-április havában Tóth Béla magyar színtársulata tartott 35 előadást a zombori új színházban. 1886 november 27–1887 február 27-ig. Sághy Zsigmond társulata 78 előadást. – 1887–8-ig Rakodczay Pál, a híres dramaturg társulata 52 előadást.
Ugyanez év 1888 április havában Schulz, eszéki német színigazgató társulata adott 12 operett-előadást. Ez volt – bár a színház minden este megtelt, – a német színészet hattyúdala Bácsmegyében, mert többé itt német társulat nem játszott.
1888–89-ig Sághy és Borsódi; 1889–90-ig Halmay Imre; 1890–91-ig Egry Kálmán; 1891–92-ig Veszprémy Jenő; 1892–93-ig Rakodczay Pál; 1893–94-ig és 1894–95-ig Polgár Károly; 1895–96-ig Füredi Károly; 1896–97-ig és 1897–98-ig Kúnhegyi Miklós;1898–99, 1899–900, 1900-01, 1901–902-ig Deák Péter; 1902–903-ig Monori Sándor; 1903–904-ig Balla Kálmán és 1904 557ősz óta állandóan Polgár Károly színtársulata működött a téli idény 3 hónapján Zomborban.
A színház, a mely a megalapításakor nagynak látszott, ma már régen szűknek bizonyult. A város a részvényesektől megvette a színházat és most foglalkozik újjáépítésének tervével.
Szabadka.
Szabadka színháza régibb, mint a zombori. Állandó színházának fölépítése előtt a kis vidéki társaságok vendéglőkben játszottak. 1785–1795 között német társulatok játszottak Bácsmegye több helyén, így Szabadkán, Baján és Újvidéken is. 1818-ban a gimnáziumi épületben tartottak előadást a magyar színészek, később a „Fekete sas” szállóban, 1847-ig.
A székesfehérvári Komlóssy és Horváth-féle színtársulat 1824-ben „viszonti odamenetelekre” alkalmas játékszínt készített Szabadkán és 1825-ben hét estén át játszott. Darabjai voltak: IV. Béla, Benjámin, Kronsteini viadal, Favorita, Aurelius Commodus és Elégett Ház, Burgundiai gróf, Testvérek ellenkezése. Kilényi Dávid társulata 1826-ban játszott Szabadkán.
A város tanácsa a fokozódó igények kielégítése czéljából már a szabadságharcz előtt tervezte alkalmas színház építését, de ez a terv a közbejött háborús események miatt elmaradt 1854-ig. Ekkor készült el a „Pest városhoz” czímzett nagy városi szálló, amelylyel a tágas színház is kapcsolatos. 1909-ben újabb átalakításon ment át. Az új színházat 1854 deczember 16-án nyitotta meg Latabár Endre színtársulata a „Két Barcsay” czímű színművel. A város lakosságának nagy száma a színészetnek maradandóbb tartózkodást biztosít, mint Bácsmegye kisebb városai, miért is a társulatok itt hat hónapot szoktak tölteni. E nagy előnye következtében a város gazdagabb, jobban felszerelt társulatokat kap, a legjobb vidéki erőkkel és sok évi szerződéssel. 1870 óta aránylag nagyon kevés színtársulat szerepelt a városban. Az igazgatók sorban ezek voltak: Aradi Gerő, Krecsányi Ignácz, Ditrói Mór, Csóka Sándor, Erdélyi Marietta, Halmay Imre, Pesti Ihász Lajos és Farkas Ferencz dr. 1909 virágvasárnapig.
Baja.
Baján a színészetnek állandó hajléka még nincsen. A színészek a Bárány szálló alkalmatlan nagy termében kénytelenek játszani; régebben még kényelmetlenebb vendéglői helyiségekben vendégszerepelgettek. A legrégibb színészkedés adatai a székesfehérvári és az erdélyi színtársulatok vendégjárására vezetnek, a melyek, midőn Szabadkán és Zomborban vendégszerepeltek, 1824, 25, 26, 27-ben, Baját is meglátogatták és 1825-ben, június havában a „Benjamin Favorita és „Mexicoi vőlegény”, júliusban pedig az „Elégett Ház” és a „Fecske Demeter” cz. darabokat adta a Komlóssy és Horváth-féle társulat.
A szabadságharcz után Rössler debreczeni színtársulata adott operákat Baján. Később a Nemzeti Színház egy-egy művész-csapatja jött, ifj. Egressy Gábor vezetése mellett, évről-évre vendégszerepelni Bajára, a mely mint dunamenti város, nagyon könnyen volt hajón elérhető, mert akkor még vasút nem járt. Ilyen vendégművészek voltak: Feleki Miklós, Prielle Cornélia, Lendvai és Lendvainé, Tóth Imre, Bulyovszky Lilla (igen gyakran), később Csillag Teréz, kinek első vendégfellépte Baján volt. – A Bach-korszakban német színészek Dieffenbach és Rémay szenior és junior színtársulatai működtek Baján.
A 70-es években Völgyi György magyar színtársulata, utána fia Varga Gyula, később Csóka Sándor színtársulatai játszottak.
A szegedi árvíz után Aradi Gerő Zomborba, és utóbb Bajára vitte szegedi színtársulatát és miután a közönség fölkarolta vállalatát, nyári színkört épített és többször is visszatért. A midőn pedig Zombor 1882-ben állandó színházat nyitott, a színigazgatók állandóan egyszerre szerződtek olyképen, hogy a telet Zomborban, a tavaszt Baján töltötték. Így jöttek ide is rendszeresen ugyanazok a társulatok, 1883–1900-ig, a melyeket Zombor város színészeténél felsoroltunk. Ekkor Zombor a délvidéki színkerülethez csatlakozott (Nagy-Becskerek, Nagykikinda, Lugos, Vercsecz) míg Baja, Szabadkával szövetkezve, ennek társulatait kapja, 1901–1905-ig Pesti Ihász Lajost, 1906 óta 1909-ig Farkas Ferencz drt.
Ujvidék.
Újvidék színészetében a szerb Nemzeti Színház játszsza a vezérszerepet. A magyar társulatoknak a multban kevés keresni valójuk volt e határszéli városban. Mégis, a midőn a 70-es években egész Bácsmegyében erősödött a nemzeti kultúra, kisebb színtársulatok rövidebb vendégszereplésekre elmentek Zomborból vagy Bajáról Újvidékre is. A 80-as évek elején Erdélyi Marietta, 1885, 86, 87., Zoltán Gyula, 1888–1891, Csóka Sándor, 1892–1894. Bodoki, 1885–97. 558Halmai, 1897–1900. Somogyi, 1901–1904. Kövessy, 1905–6. Szilágyi, 1906–7. Kövessy, 1907–8. Makó, 1908. Mezei Kálmán és 1909-ben Kövessy színtársulatai működtek a Dungyerszky-féle színházban.
A milyen nehéz a színészet boldogulása azokban a városokban, a hol állandó színház nincsen, még küzdelmesebb a helyzetük a kisebb helyeken. Itt rendszeres színészpártolás nem fejlődhetik. A nagyobb helyek, mint Zenta, Óbecse, a közeli Szeged vagy Szabadka társulatát kapják néhány hétre, a mikor a nagy városok megkezdették a szünetet; Palánka, Kula sat. pedig még kisebb vándorló társulatoknak adnak rövid időközökre tanyát.
A zombori régi színház.
