A Ferencz-csatorna szerepe.
A Ferencz-csatorna szerepe.
A Ferencz-csatorna forgalma évről-évre emelkedik, bár az újabb korban nagy gőzhajózási társaságok alakultak melyek a Ferencz-csatorna Duna–Tisza közi átmeneti forgalmát majdnem egészen maguknak hódították meg, s így a csatorna most már nagyobbára csak a helyi érdekeknek szolgál. Mostani átlagos évi forgalma mintegy 1200 üres, 2000 terhelt hajó, 500 üres és 1000 terhelt tutaj, 3.400,000 q. teher szállítmánynyal, a miből iparczikkek mintegy 20,000, gabonaneműek 1.800,000, kőszén 350,000, tűzifa és nyers építőanyagok 1.230,000 métermázsát tesznek ki.
A Ferencz-csatorna szállítási zónája, vagyis az a szomszédes területe, a melynek terményei a csatornán nyernek elszállítást, a csatornától mintegy tizennyolcz kilométerre terjed és így a bajai kikötő 1260 négyzetkilométer, a baja–bezdáni ú. n. tápcsatorna 500 négyzet kilométer, a bezdán–óbecsei ú. n. régi csatorna 3610 négyzetkilométer és végül a kissztapár–újvidéki csatornaágazat 740 négyzetkilométer területnek eladásra kerülő terményeit szállítja el. A csatornán való közlekedés a téli hónapokban jég miatt átlag 78 napig szünetel.
Hogy a Ferencz-csatorna által kifejtett nemzetgazdasági és közvagyonosodási haszonról számokban kifejezett fogalmat nyerjünk, legbiztosabb adatokot úgy szerezhetünk, ha összehasonlítjuk a csatornán egy évben lebonyolított forgalom szállítási költségeit a csatorna helyett képzelt vasúti szállítások költségeivel.
A Bácskából elszállításra kerülő gabonaneműek majdnem kivétel nélkül Budapestre kerülnek. A szállítmányok úthossza Budapestig a vasúton és vízi úton majdnem egyenlő lévén, az ezekért fizetett szállítási költségek összehasonlítása biztos adatot nyújt. A csatorna vidékéről Budapestig, átlag évenként 48.665,556 tonna kilométeres forgalom bonyolítódik le, melynek díjtétele, tekintetbe véve már a csatornán fizetendő díjakat is, két fillérre rúg tonna kilométerenként, míg a vasúti díjtétel négy fillér. Tehát évenként kerek két millió korona szállítási költségmegtakarítást, vagyis ugyanannyi közvagyonosodást jelent. Ha pedig még a csatornának egyéb, az ipar- és mezőgazdaság hasznára kifejtett befolyását csak szerényen még egy millió koronára becsüljük, a Ferencz-csatorna évi közgazdasági hasznát három millió koronára tehetjük.
A Ferencz-csatorna baja–bezdáni tápcsatornáján és bezdán–óbecsei Duna–Tisza ágán 6000 q. teherképességű, a kissztapár–újvidéki ágán pedig 3500 q. teherképességű hajók közlekedhetnek és pedig még oly alacsony vízállású időszakokban is, a midőn a Dunán sokszor már hajózási akadályok fordulnak elő, mert a csatorna valamennyi ágát Bajánál még kis folyam-vízállásnál is elegendő tápvízzel lehet ellátni.
A kissztapár–újvidéki ágazat mentén Pékla-pusztán, Úrszentivánnál és Petrőcznél berendezett rizstermelő telepek, mintegy 1000 kat. holdon, minőségileg elsőrendű és mennyiségileg bő rizstermést szolgáltatnak. A termést a Kissztapárott felállított rizshántoló gyárban dolgozzák fel, s e gyártmány minőségileg a külföldi legkitűnőbb rizszsel bátran kiállja a versenyt.
Sajnos, hogy ezt a rizstermelést, melyet az állam tart üzemben, a szomszédos földmívelők nem utánozzák, s csigaléptekkel halad előre a víznek öntözési czélokra való felhasználása is.
