Türr István és az újabb munkálatok.
Türr István és az újabb munkálatok.
Tapasztalták azonban, hogy a csatorna torkolatának Bezdánba történt áthelyezésével a hajózáshoz szükséges víz beszerzését nem biztosították, mert a Duna kisebb vízállásai idején a csatornában nem volt elegendő víz és a szállítmányokat több hajóra kellett eloszlatni. Ez időben tért vissza hazájába a bajai születésű Türr István olasz királyi altábornagy, a ki feladatáúl tűzte ki magának, hogy hazája víziútjait kiépíti. Maga is ennek a vármegyének a szülötte lévén, szinte természetes, hogy elsősorban a Ferencz-csatorna elhanyagolt állapota és nagy jelentősége ragadta meg a figyelmét. Két éven át tanulmányoztatta a Ferencz-csatornát és környékét; először 1868-ban Sayn franczia mérnökkel beutazta az egész Bácskát, másodszor 1869-ben Caramora olasz mérnökkel és Klasz Márton m. kir. építészeti felügyelővel elkészíttette a terveket. E közben tárgyalásokba bocsátkozott a kormánynyal a régi csatorna átvétele s helyreállítása, Bajától Bezdánig egy új tápláló csatorna és Kissztapártól–Újvidékig egy öntöző és hajózó csatorna építése iránt. E tárgyalások alapján a kormány az 1870. évi XXXIV. t.-czikkel a Ferencz-csatornát ugyanolyan jogok és kötelezettségek mellett, a mint az államkincstár bírta, Türr Istvánnak, mint engedélyesnek, 75 évre terjedő szabadalommal átadta. Az 1873. évi XVII. t.-cz. az 1870. évi engedély módosítását és kiegészítését foglalja magában. A törvényczikk kötelezte az engedményest, hogy 8.036,000 forintnyi alaptőkével 387részvénytársulatot alakítson; hogy a Sugoviczának a csatornára felhasználandó részét kikotorja, hajózható tápcsatornát építsen, a Ferencz-csatornát alaposan helyreállítsa, – azt esetleg a 96. számú borjasi tiszai átvágásig meghosszabbítsa és Kissztapártól–Újvidékig egy hajózható öntöző csatornaágat építsen.
A részvénytársulat idegen, leginkább angol tőkepénzesek résztvétele mellett (a londoni Wythes és Longridge czég) megalakult s az építkezés csakhamar, még 1870-ben megindult. Miután azonban íly nagy munka kivitelére az országban vállalkozó található nem volt, idegen olasz vállalkozóknak (a milánói építőbanknak és Caramora olasz vállalkozó mérnöknek) kellett azt kiadni.
A végrehajtott munkálatok a következők voltak: A Sugovicza torkolati részének 1.080,110 korona költséggel, részben szárazon, részben kotrással tervszerüleg való kiásása és Baja alatt hajó-kikötő készítése. A Sugoviczából kiágazólag az ú. n. Pandúr-szigeti átvágás, melynek déli részén építették a nagyszabású, Deák Ferencz nevéről elnevezett szekrényt és tápzsilipet. A zsiliptől folytatólag az ú. n. Szurdok vízér irányában új medert ástak Bátmonostorig, onnan folytatólag részben a baracskai Duna-meder felhasználásával, részben új átvágások készítésével a tápcsatornát 47 km hosszban, Bezdán mellett az ú. n. Sebesfoknál torkolták be a régi Ferencz-csatornába egy zsilip segélyével.
A tápcsatorna mentén csupán alacsony, lóvontatási czélra alkalmas töltéseket építtettek, mert a nagy mohácsi szigetnek ármentesítését is czélzó védgát megépítésének tervét a csatorna rekonstrukcziójának általános tervezetéből a kormány törülte, s annak megalkotását az érdekelt birtokosok feladatául jelölte ki. A baja–bezdáni tápcsatorna építése 6.158,640 korona költségbe került.
A régi Ferencz-csatorna medrét és töltését, zsilipjeit és egyéb műtárgyait Bezdántól-Bácsföldvárig 118 km. hosszban 7.592,909 korona költséggel kijavították s különösen a kissztapár-verbászi II. tartányban hajtottak végre nagy költségű kotrásokat és medertisztításokat. A bácsföldvári kőzsilip alatt az ideiglenes hajózási torkolati zsilipet szintén helyreállították. Megépült a Kissztapárnál kiágazó Veprőd, Bácskeresztúr, Torzsa, Úrszentiván, Kölpény, Petrőcz, Piros községek érintésével Újvidék szab. kir. város alatt a Dunába kitorkoló 69 km hosszú, új hajózó és öntöző csatorna-ágazat is, Keresztúr és Kölpénynél egy-egy, Újvidék felett egy kettős, a torkolatnál pedig szintén egy hajószekrényes torkolati zsilippel. E kissztapár–újvidéki ágazat építése 12.258,339 koronába került.
Ez új csatornai ágazatnál ő felsége I. Ferencz József királyunk tette Kissztapárott 1872 május 2-án az első ásócsapást, melynek megörökítésére Türr István a kiágazásnál Pannónia szobrot állított fel.
A baja–bezdáni tápcsatorna megépítésével a Dunából a víz a folyamnak három méterrel magasabb pontjából lévén kivezethető, a Ferencz-csatorna, régi és megépített új ágazatai azóta vízhiányban nem szenvednek. Az addig posványos jellegű csatorna vize azóta friss, a hajók részére pedig a szükséges vízmélységet állandóan biztosították, úgy hogy most már az anyahajók mellől a segédhajók eltűntek és a forgalom 6000 q. teherszállítmányú hajókkal is biztosan lebonyolítható. A tápcsatorna megépítésével tehát a Ferencz-csatorna a jelenkori szállítás és kereskedelem igényeinek teljesen megfelel és hazánknak első mesterséges modern vízi útja lett. A régi Ferencz-csatorna kijavítása az új ágazatok kiépítésével összesen 27.090,000 koronába került.
A Ferencz-csatorna részvénytársulat alaptőkéje 5000 drb 2000 koronás elsőbbségi kötvény, 22,670 drb 400 koronás A) betüs és 20,090 drb 400 koronás B) betüs részvény, összesen 27.104,000 koronával.
Ez alaptőke költségével rekonstruált és kiigazított Ferencz-csatornán azonban újabb javítást kellett végrehajtani.
Ugyanis a Tiszába való kitorkolása Bácsföldvárnál a Tisza szabályozása miatt holt Tisza-mederbe került és miután a csatorna meghosszabbítása a 96 számú ú. n. borjasi átvágásig műszaki okokból lehetetlenné vált, az államkormányzat a Ferencz-csatorna bácsföldvári torkolatának Óbecsére való áthelyezését államköltségen elhatározta. A 8 kilométer hosszú áthelyezés a Ferencz-csatorna részvénytársulat műszaki igazgatójának, Heincz Albertnek a tervei szerint és vezetése mellett, 1895-től 1900-ig terjedő öt év alatt, 2.616,200 kor. költséggel elkészült. Az óbecsei torkolati kettős zsilip két egymás után elhelyezett szekrényből áll. Záró kapui különleges függő szerkezetűek, az üzem pedig modern 388villamos mozgatásra van berendezve. A zsilip 16 méteres szélessége és 70 méter szekrény-hossza mellett kerekes gőzösök átzsilipelésére is alkalmas és a zsiliphez csatlakozó medermedencze 100 m. fenék-szélességével a hajóknak biztos téli kikötőt nyújt. Ezt a zsilipet a Ferencz-csatorna-társulat a csatorna újjáteremtőjének és a társulat elnökének: Türr Istvánnak 1908 május 3-án bekövetkezett elhúnyta után „Türr István-zsilip”-nek nevezte el, hogy az ő érdemeit és nemes emlékét tulajdon alkotásán ezzel is megörökítse.
