Bács–torontáli á. m. társulat.
Bács–torontáli á. m. társulat.
A Bács–torontáli ármentesítő társulat 1906 július 2-án alakult a volt Bács földvári ármentesítő társulat és a Bács–tiszai ármentesítő társulathoz tartozott Óbecse-bácsföldvári öblözet érdekeltségéből. Kezeli egyúttal az 1892. évben alakult és az 1902-ben a Bácsföldvári ármentesítő társulat keretébe olvadt Törökbecsei-Nagyrét ármentesítő társulat ügyeit is. A társulat egymásután következő elnökei: Bisitz János, Urbán Péter, Szentiványi Ivanovits Iván dr. Alelnöke Grósz Illés. Igazgatói: Stefin-Gaszner Kálmán, Szilágyi Zsigmond, Kaszap Győző. Ármentesített területe 10,337 hold, 1003 négyszög öl. Töltés hossza 17˙5 km. A társúlatnak a tiszai 96-os számú átmetszés Telő torkánál egy 125 lóerős, 1˙50 köbméteres munkaképességű szivattyútelepe van. A töltéstestbe két esőzsilip van beépítve. Őrháza öt van, mindannyi telefonállomással. A belvízszabályozás végre van hajtva, azonban az óbecsei öblözet csatlakozása miatt szükséges a csatornák átépítése. Árvízokozta töltésszakadások, a normál méretekben történt kiépítkezések előtt, 1869; 1871 január 7; 1871 január 10; 1876, 1878, 1881, 3801882. években voltak. A törökbecsei Nagyrét az 1895. évi rendkívüli nagyvíznél áradás alá került, de az óbecsei öblözetet sikerült megmenteni.
A végrehajtott ármentesítési és belvízszabályozási munkálatok köz- és mezőgazdasági hasznára vonatkozólag felhozhatjuk, hogy a Csurog község alatti Borony földeket az ármentesítést megelőző 1870-es években kat. holdanként 40 korona örök árban vásárolták; holott annak mai nap az ármentesítés utáni haszonbére sehol sem kevesebb évi 70 koronánál, de eléri a 100 koronát is. Megjegyezhetjük, hogy a kataszteri tiszta jövedelmek az ármentesítés után átlag 60%-kal emelkedtek.
Az ármentesített 600 kat. hold terjedelmű holt Tisza-ágon mesterséges nevelőtelepekkel berendezkedett halászati társulat alakúlt, melynek 1906. évi mérlege 30,636˙10 korona bevétellel zárult.
