Horgos-martonosi á. m. társulat.
Horgos-martonosi á. m. társulat.
A Horgos-martonosi ármentesítő és belvízszabályozó társulat első ízben a cs. kir. budai helytartótanács osztályánál 1858 május 19-én 15,577 sz. a. kibocsájtott intézvény alapján alakult meg „Horgos-martonosi tiszaszabályozási, társulat” czímmel s tulajdonképem működését védtöltéseinek az 1863. év folyamán megindított kiépítésével kezdette meg. Az 1863. évi május hó 16-án tartott közgyűlésén alakította meg a társulat első választmányát Horgosi Kárász Benjámin elnöklete alatt s ugyanekkor elhatározta, hogy a Boros Frigyes osztálymérnök által, mint az V. tiszai folyamosztály képviselője által bemutatott tervezet szerint védtöltéseit 6400 fm. hosszban kiépíti s ezzel mintegy 2400 hold (1600 négyszögöles) réti földet mentesít a Tisza elöntése ellen. Utána elnökké Kárász 379Imre kir. kamarást választották meg, jegyzővé pedig a lemondott Molnár Márton helyett Kelemen István ügyvédet. A társulat védvonala czéljának 1879-ig meg is felelt, ekkor azonban a szokatlan magas árvizek a töltéseket áthágták, elszakították s a társulat árterét elöntötték. Az akkori gazdasági és hitelviszonyok nem engedték meg, hogy a társulat védműveit újra felépítse, így kénytelen volt tevékenységét beszüntetni s árterét egyelőre a közepes árvizek ellen védeni.
1892-ben tehette meg az érdekeltség, hogy az árvédelem biztosítására újra társulattá alakúljon. Még ez év folyamán „Horgos-martonosi ármentesítő és belvízszabályozó társulat” név alatt meg is alakúlt. Az új társulat elnöke Horgosí Kárász István lett s 1899-ben, lemondása után, Kelemen István. Az új társulat mentesített árterülete bevalláson alapuló 2442, 500/1600 holdat tett ki, védvonalainak hossza pedig maradt a régi 6400 fm. Feladatai közé azonban a belvízrendezést is felvette s azt a mai napig a követelményeknek megfelelően el is készítette. Saját belvizeinek levezetésére összesen 10,755 fm. hosszú csatornahálózatot teremtett, a mely a belvizeket egy szivornyához vezeti s a hol azok magasabb külső vízállásnál gőzszivattyúval nyomatnak ugyancsak a szivornyán át a holt Tiszába. A csatornákon van 18 falazott híd, melyek közül hétnél tiltó szerkezet van alkalmazva. Ezenkívül az ártéren kívüli magas partról jövő belvizek gyors és akadálytalan levezetésére szolgál egy 2830 m. hosszú magasparti nyílt csatorna.
A társulat, tekintettel csekély kiterjedésére, fizetett tisztviselőket nem tart, az igazgatási és pénzkezelési teendőket az érdekeltség egy-egy tagja látja el díjtalanul; a műszaki teendők ellátására esetről-esetre fogadott fel a társulat mérnököt, 1898-tól kezdve azonban, a midőn a műszaki teendők felszaporodtak, műszaki titkári czímmel egy mérnöki állást rendszeresített.
Eddig a legnagyobb árvíz 1895-ben volt, a mely ellen a társulat sikeresen védekezett ugyan, de kénytelen volt végleges jellegű védtöltését az újabb szabványos méretekre kiépíteni. Ugyanakkor nyilvánvaló lett, hogy a Martonos és Magyarkanizsa között elterülő partvidék az elárasztás elleni rendszeres védelmet többé nem nélkülözheti, mert az újabb nagy árvizek ezt a partvidéket is ellepnék; erre való tekintettel a 72436/1897 számú m. kir. földmívelésügyi min. rendelettel engedélyt nyert a társulat, hogy műszaki ártérfejlesztés útján ezt a partvidéket kötelékébe bevonhassa, viszont arra köteleztetett, hogy e partvidék s általában az egész árterület árvízelleni biztosítására szolgáló védműveket a martonos–magyarkanizsai határszélig építse ki.
A végrehajtott műszaki ártérfejlesztés újabb területeket vont be, a melyekkel együtt, a társulat árterülete most már 6032 kat. hold, védvonalainak hossza pedig 13 kilométer.
Időközben megalakult a szeged–martonosi ármentesítő társulat, a mely a maga védtöltéseinek kiépítésével e társulat védvonalának felső végét 3˙7 km. hosszúságban alvó gáttá változtatta és a tulajdonképem élő védvonal hossza 9˙3 km.-re redukálódott.
Ada község árterülete magánöblözetté 1883-ben alakult. Elnökei a mindenkori községi bírák. Az ármentesített terület 600 hold. A töltés hossza 6 km. A belvízszabályozást árkokkal végzik. Töltésszakadás nem volt. Az ármentesített terület legelő, szántó és szőlő.
