Folyammérnöki hivatalok.
Folyammérnöki hivatalok.
Az újvidéki magyar kir. folyammérnöki hivatal működése a Dunának a Niva-fok beömlésétől a Tisza-torokig terülő szakaszára terjed. E szakaszon ámentesítő társulat nincsen, csak a plávna-bukini ármentesítő érdekeltség. Folyamszabályozási munkákat ezen a szakaszon csak a legutóbbi időben végeztek államköltségen és pedig mederszabályozásnál partvédő művek építésére és fenntartására, az 1891. évtől az 1907. évig, 1.847,017 korona, sarkantyúk építésére és meder-elzárásokra 515,080 korona, átvágásokra 677,170 korona, mederszabályozásokra 3.830,030 korona, a Tisza-torok feletti Dunameder szabályozására 1.581,883 kor., hajóállások és téli menedékhelyek kotrására 136,628 korona, együtt 8.587.808 koronányi összeget költöttek.
377Szegedi magy. kir. folyammérnöki hivatal. A vármegye keleti határa, a Tisza folyam legalsó szakasza, a szegedi m. kir. folyammérnöki hivatal köréhez van beosztva. Ennek a folyamszakasznak szabályozását még a múlt században kezdették meg pontos felvételek alapján, a melyeket az 1830 és 40-es években végeztettek. A szabályozási terveket Vásárhelyi és Paleocapa javaslatai alapján az 1850 június 16-án kelt kormányrendelet állapította és indította meg.
A Tisza ez alsó 1635 km. hosszú torkolati szakaszának vízállási és vízlefolyási viszonyait a Dunának vízállásai befolyásolják és kis víznél a vízszín esése kilométerenkint csupán 19 mmt tesz ki, tehát a legkisebb esésű folyamszakasz. Az eddig észlelt legmagasabb árvízszín 1895-ben volt – 8˙85 m. a szegedi vízmérczén, a legkisebb pedig 1904-ben: – 201 m. A víz alatti mederterületek 615 négyzetméter és 915 négyzetméter között a 0 vízszínben, a szélességek pedig 160 m. és 220 m. között váltakoznak. Kis víz alkalmával a Tisza másodperczenkint 200 köbméter, míg nagy víznél 3500 köbméter vizet vezet.
