Folyamszabályozási munkák.
Folyamszabályozási munkák.
Szerbkeresztút és Martonos községek között végezték a 91. számú átvágást, melynek első eszméjét még Vásárhelyi Pál vetette fel. Ez átvágás kikotrását 1903-ban kezdték meg és 1905-ben fejezték be. Az átvágás hossza 2˙3 km, az általa elmetszett kanyarulat pedig 6 km. hosszú.
A martonos-ókanizsai határnál végződik a Horgos-martonosi ármentesítő társulat védőtöltése, melynek kezdete a 90. számú átvágás alsó kanyarulatánál van. A martonos-ókanizsai határnál kezdődik a bácsi tiszai ármentesítő társulat ókanizsa-adorjáni öblözetvédvonala, mely az adorjáni magas partba köt be. Adorján község belsősége alatt kezdődik a zentai öblözet védtöltése, mely Zenta város alsó végéig terjed.
A 128 tiszai km, alatt kezdődik a 92. számú szanádi átvágás, melynek 14˙87 kmes kanyarulata 8 alakú, az átvágás 5˙19 km. hosszú. Kiásása az 1855. évben történt, azóta mesterségesen nem bővítették, és magától fejlődött ki mai méretére. Az elvágott kanyarulatok már fel vannak iszapolva. A 125. km-nél egy szivattyútelepet állítottak fel. A 124. km-nél volt a zentai fahíd, mely 1902 márcz. 17-én alámosás miatt leszakadt, az új híd a város belsősége felett épült.
Zenta város belsősége mentén mintegy 1000 m. hosszúságban a szakadó partot állami segélylyel építik ki. A 122–120 km. között jobb oldalon van a Jenő sziget Savoyai Jenő herczeg emlékoszlopával, a folyó jobboldali ága már feliszapolódott, úgy hogy a terület már csak névleg sziget. A 116–114 km. között van a 93. számú botkai átvágás, 1˙659 km. hosszú. Végezték 1856-ban. A 90-es években bővítették s kanyarját mesterségesen elzárták. A 109 km-nél jobb oldalt kezdődik Ada község magánöblözeti, 6 km. hosszú védtöltése. A 108–106 km. között van az ú. n. padéi elzátonyosodott Tiszaszakasz, mely kis vízállásánál hajózási akadály, ezért 1902-ben kő-anyagú párhuzam-művel szabályozták. A 102–100 km. között fekszik a 94. számú ú. n. ada-moholi átvágás, mely 203 km. és 1855–56-ban készítették, elvágott kanyarulatát 1902-ben zárták el. A 100–98 km. között jobboldalt kezdődik a bács-tiszai ármentesítő társulat mohol-péterrévei öblözetvédtöltése. A 89–88 km. között van az éles Tisza-kanyarulat. Péterréve felett a Csikéria magasparti nyílt csatornája torkollik. A 87–81 km. között fekszik a 95 számú ú. n. aracsi átvágás, melyet 1860–63. években ástak, 3˙232 km. hosszú. 1900-ban bővítették és az anyagot a kanyar áttöltésére és az óbecsei öblözeti védtöltésbe való bekötésre használták fel. A 74–72 km. között a jobbparton fekszik Óbecse községe alatt a Ferencz-csatorna új tiszai kitorkolása és innen indul ki a bács-torontáli ármentesítő társulat védőtöltése, mely előbb a bácstiszai ármentesítő társulat óbecse–bácsföldvári öblözeti töltése volt, most azonban a bács–torontáli ármentesítő társulathoz csatolták. Ehhez tartozik a borjasi átvágás menti, volt bácsföldvári ármentesítő társulati védtöltés is. A 70 km. alatt a védtöltésben egy 1˙00 m. átmérőjü vascső-áteresz és egy szivattyútelep mentesít a belvízektől. A 69–67 km. között az óbecsei sziget felett a jobb oldali Tisza-ág 1901-ben elzáratván, a zátonyosodásra hajló viszonyok is megjavultak. A 62–56 km. között van a 96. számú ú. n. borjasi átvágás. Hossza 6˙30 km., az átvágott kanyar 23˙06 km. hosszú, s az 1854–1858. években végezték el. Ezt az átvágást az 1897–1901. években bővítették és az átvágás menti magaslatot 500 m. szélességben + 4 m-re leásatták. Ezzel egyidejűleg a jobboldali hullámtér szélén kiépítették a mostani védtöltést, melyet a borjasi felső és alsó mederáttöltéssel fent az akkor 378még bácsi ármentesítő társulat, alul pedig a titeli Tisza–Duna-tőltés fenntartó társulat védtöltésébe kötöttek be. Az elvágott Tisza-kanyarulatot halastóvá alakították át. A felső áttöltés közelében van az 1 m. átmérőjű nyomócsővel ellátott szivattyútelep, mely másodperczenként egy köbméter vizet emel ki.
Ez elzárt kanyarulat felső részén van Bácsföldvár mellett a Ferencz-csatorna régi tiszai kitorkolása. A kanyarulat mentén a csurogi magaslatoknál kezdődik a titeli Tisza–Duna-tőltés fenntartási és belvízszabályozási társulatának védtöltése, mely innen a titeli magaslatig, maj d a magaslat alatt a Dunáig terjed s a Duna mentén folytatólag az ottani öblözetet ármentesíti.
A Kumáni sziget-menti jobboldali Tiszaágat 1901–1902-ben töltötték át. A hajózásra a baloldali ág szolgál. A 49–46 km. közötti Tisza-kanyart 1902-ben tisztán kotrás-munka mellett vágatták át 0˙9 km. hosszúságban. Közvetetten alatta van a 97. sz., ú. n. Tarrasi 1˙754 km. hosszú átvágás, kanyarjának hossza 6˙018 km., melyet az 1860–63. években bővítettek. A 39–37 km. között van a ú. n. zsablyai felső átvágás, mely 0˙861 km. hosszú, kanyarjának hossza pedig 4˙876 km; az 1860–62. években építették. Az átvágás alsó torkolatánál a jobb parton van a titeli Tisza–Duna társulat I. öblözeti szivattyútelepe, melynek két egyenlő s egyenként 145 lóerejű gőzgépe és két 900 mm. körszivattyúja van, melyek másodperczenként 2˙44 köbméter víznek a kiemelését győzik meg. E szivattyútelep 1898-ban épült. A 37 km. alatt van a zsablyai rév és a Jegricska bara nevű nyílt csatorna. A 35–34 km. között van a 99. számú ú. n. zsablyai alsó átvágás, 1˙225 km. hosszú, kanyarja 3˙8 km. hosszú s 1863-ban végezték; 1897–98-ban bővítették, kanyarját ugyanekkor eltöltötték. A 31–30 km. között fekszik a 100. számú, ú. n. aradáczi átvágás, mely 1˙345 km., kanyarja pedig 7˙16 km, hosszú. 1860–63-ban ásták, 1897–99-ben bővítették; kanyarulata át van töltve és az így alkotott sziget ármentesítve.
Az ú. n. mosorini 101. számú átvágás a 26–25 km. között fekszik, hossza 1˙441 km., a kanyar hossza pedig 4˙003 km. 1864-ben építették. A 24–22 km. között van a mosorini sziget, melynek jobb oldali ágát 1901-ben partmagasságig feltöltötték. A 21 km-nél a jobb parton van a titeli társulat második és harmadik öblözetének szivattyú-telepe. 1893-ban épült. E szivattyú-telep felett tört be 1895-ben az árvíz. A 13–11 km. között van a zátonyos livodai Tisza-szakasz, hol az 1899-ben épített két km. hosszú kőpárhuzammű, mely a folyam medrét 240 m. szélességre szűkítette és közepén kikotorva, itt a hajózási nehézségek egészen megszűntek. A 10 km. alatt a balparton van a Béga folyó beömlése. A 6–3 km. között vannak a hármas szigetek. 1894-ben ezt a folyamszakaszt oly módon szabályozták, hogy kotrással a szélső balparti ágat képezték ki a hajózás czéljaira, míg a két jobbparti ágat a jobb oldalon fektetett kőpárhúzam-művel a kisvizek útjából elzárták. A két jobboldali ágat mesterséges feliszapolás czéljából 1901-ben elzárták. A hármas szigeteknél jobb oldalt van a titeli 4-ik öblözetnek 1898-ban épített szivattyútelepe, mely két körszivattyúból áll, 800 miliméter átmérőjű csövekkel; ez 201 köbméter vizet tud kiemelni. 0 km.-nél van a Tisza betorkolása a Dunába, jobbról a torkolatot szabályozó párhúzam-művelés a ráépített világító-toronynyal, mely a hajók bejáratát jelzi.
